Gyakorlati képzés szabályai

Bár számos előnnyel jár, a hazai vállalkozásoknak jelenleg mindössze két százaléka foglalkozik a szakképző iskolákban tanulók gyakorlati képzésével. A kereskedelmi és iparkamarák hálózata ezért teljes körű tájékoztatással, folyamatos tanácsadással segíti, ösztönzi a tanulószerződéses diákok gyakorlati képzését.

"Sok vállalkozásnál nehézséget jelent a megfelelő szakember-utánpótlás és gyakori gond az újonnan belépő munkavállalók fluktuációja is. A tanulószerződés keretében történő gyakorlati képzés azonban lehetőséget ad arra, hogy a gazdálkodó szervezet saját maga válassza ki az oktatni kívánt tanulót és az általában két vagy hároméves gyakorlati időszak alatt megismerhesse, saját elvárásainak megfelelően nevelhesse tanulóját" - emeli ki a gyakorlati képzés egyik nagy előnyét Ferencz Csaba Zsolt, az MKIK képzési tanácsadója. A diák így könnyebben idomul a versenyszférában tapasztalható elvárásokhoz, valamint az adott cég és a vezetőség igényeihez. Ha a tanuló már gyakorlati ideje alatt be tud illeszkedni a közösségbe, igen hamar teljes értékű munkaerővé válhat. Saját munkavállalók "kinevelésével" pedig a megfelelő szakemberek kiválasztásával járó kockázat - így a fluktuáció is - kisebb lesz.

A tanulószerződéses gyakorlati képzés további előnye, hogy a felmerülő költségek jelentős része elszámolható a szakképzési hozzájárulás terhére. Amennyiben ezek a költségek meghaladják a hozzájárulás mértékét, lehetőség nyílik a többlet-ráfordítások visszaigénylésére.


A gyakorlati képzés vállalásának további ösztönzője, hogy a vállalkozások az oktatás ideje alatt és azt követően is bizonyos költségekkel csökkenthetik adóalapjukat. Ennek mértéke - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, 1996. évi LXXXI. törvény szerint - iskolarendszerű szakképzésben közreműködő, a tanuló gyakorlati képzését tanulószerződés alapján végző adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér huszonnégy százaléka. A képzést az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végző gazdálkodók esetén ennek mértéke tizenkét százalék. Amennyiben a gazdálkodó a tanulószerződéses tanulót - a sikeresen letett szakmai vizsgát követően - folyamatosan tovább foglalkoztatja, akkor foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb tizenkét hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulékot nemcsak költségként tudja elszámolni, hanem annak mértékével adóalapját is csökkentheti. A tanulószerződés további előnye, hogy ezek a tanulók bekerülnek a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerbe, ami egyben szociális státuszt is jelent.

Legfontosabb szabályok
Tanulószerződés megkötésekor a gazdálkodó szervezetnek vállalnia kell, hogy a tanuló egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzéséről és neveléséről - egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - gondoskodik. A tanuló számára pénzbeli juttatást is fizetni kell. Ennek mértéke a szakképzési évfolyam első évében a hónap első napján érvényes minimálbér legalább húsz százaléka. Később, ha a diák tanulmányi kötelezettségének eleget tett, juttatását - tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell. Emellett a munkaadónak képzési napokon kedvezményes étkeztetést, vagy étkezési hozzájárulást, illetve - a többi alkalmazotthoz hasonlóan - munkaruhát, egyéni védőfelszerelést, tisztálkodási eszközöket, és bizonyos esetekben útiköltség-térítést is biztosítania kell a diák számára. Fiatalkorú tanulók esetén a képzési idő naponta maximum hét, nagykorúak alkalmazásakor pedig nyolc óra lehet.

Gyakorlati oktatói tevékenységet csak megfelelő szakirányú képesítéssel, valamint legalább öt éves gyakorlattal (és lehetőleg mestervizsgával vagy szakoktatói képesítéssel) rendelkező személy végezhet. Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló képzését és felügyeletét ellátó munkatársaknak szintén szakirányú végzettséggel és minimum két év szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük. A további feltételekről, szabályokról a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál tájékozódhatnak az érdeklődők.

Jelenleg a hazai cégek kevesebb mint két százaléka (nyolc-kilencezer vállalkozás) folytat tanulószerződéses gyakorlati képzést, az aktív cégek körülbelül félmilliós táborát tekintve azonban jelentős növekedésre volna lehetőség. Ezért a kereskedelmi és iparkamarák egész országra kiterjedő tanácsadói hálózatuk révén ösztönzik a vállalkozásokat a tanulószerződés keretében történő oktatás felvállalására. A tanulószerződések száma az elmúlt tizenkét évben közel hétszeresére növekedett és mára elérte a negyvenhétezer főt. A kamara szerint azonban a munkával egybekötött gyakorlati képzés erősítése érdekében további ösztönzők szükségesek a gyakorlati képzést folytató vállalkozások számára.

"A gyakorlati képzés indítását tervező cégeknek a képzőhely szerint illetékes területi kamaránál kell jelentkezniük. Ezt követően a kamara szakemberei ellenőrzik, hogy a képzőhely alkalmas-e a gyakorlati oktatás elindítására. A bevezető ellenőrzés után az illetékes kamara engedélyezheti a képzés elindítását, vagy - amennyiben nincsenek meg az elvárt személyi vagy tárgyi feltételek - hiánypótlást kérhet a jelentkezőtől. Engedély esetén megkezdődhet a gyakorlati oktatás, melynek színvonalát a későbbiekben ellenőrzi a kamara" - vázolja a jelentkezés menetét Ferencz Csaba Zsolt. Mint mondja, a jogszabály több lehetőséget is nyújt a képzőhely biztosítására. Egyebek közt arra is van mód, hogy egy vállalkozás más cégekkel együttműködve fedje le a teljes képzést.

Mivel a követelményeket, illetve a vállalatoknál folyó képzést számos törvény szabályozza, a kamara szakemberei folyamatos tanácsadást biztosítanak a cégeknek, segítve a felmerülő problémák megoldását.