Virágzik a rejtett gazdaság

A válság okozta bizalomhiány és a rejtett gazdaság térnyerése nyomán nőtt meg a készpénzállomány Magyarországon - mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy budapesti konferencián.

A rejtett gazdaság terjeszkedése miatt a költségvetés bevételei csökkennek, ami a pénzügyi közvetítő rendszert is sújtja - jelezte a jegybank alelnöke. Hozzátette: a rejtett gazdaságban a versenyképesség nehezen mérhető, hiszen a munkaerő költsége nem, vagy alig kalkulálható.
Sisak Balázs, az MNB szakértője példaként rámutatott: míg a készpénzforgalom miatt Svédországban a GDP két százalékát nem lehet nyomon követni, addig Magyarországon ez a GDP hat százalékára igaz. Az előadó a 2008 decemberében publikált MNB-szemlében olyan nyugat-európai példákat mutatott be, amelyek a készpénzt helyettesítő fizetési eszközök használatának ösztönzésére irányulnak.


A belga példa arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy egy bizonyos összeg feletti fizetés lebonyolítása csekkel vagy átutalással történjen. Egy francia jogszabály ehhez hasonlóan eltérő összeghatárt jelöl meg a vállalkozások és a lakosság számára. Annál nagyobb pénzösszegre kiállított számlát csak készpénz-helyettesítő eszközzel lehet kiegyenlíteni.

Az olasz szabályozás szerint egy bizonyos összeghatár feletti készpénz közvetlen átadása csak az állam által ellenőrzött közvetítő intézményeken keresztül történhet. A közvetítőknek minden egyes esetben fel kell jegyezniük az összeget, a fizető személyét, az időpontot és a megvásárolt árut vagy szolgáltatást. Finnországban pedig az albérleti díjat csak készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel lehet megfizetni.

Az MNB szakértője szerint a magas készpénzhasználat több szempontból sem kedvező: az elrejtett jövedelmeken, illetve az adóelkerülésen keresztül egyszerűbbé teszi a rejtett gazdaság működését, valamint az alternatív fizetési módok szélesebb elterjedtségével szemben plusz költségekkel jár.

A vizsgált, jogelőd nélkül újonnan alakuló vállalkozások tizennégy százaléka nem lelhető fel, azaz csalárd szándékkal, fiktív számlázás céljából létesítették azokat - jelentette ki előadásában Dávida Marianna, az APEH főosztályvezetője.