Lelki egészség a munkahelyen

Korunk vállalati környezetének elvárásai arra kényszerítenek, hogy felszíni pörgésben, célközpontúan éljük életünket. Belső konfliktusainkat, problémáinkat azonban így képtelenség rendesen kezelni, megoldani. Elnyomott belső feszültségeink viszont egy idő után könnyen pszichoszomatikus és más pszichés tüneteket produkálnak.

A szigorú céges környezetben nem ritka, hogy az átlagosnál jóval többen betegszenek meg, hiszen a feszültség levezetésének az adott kultúrában nincsenek legális csatornái. A fejlettebb vállalati kultúrák tudatosan foglalkoznak a munkavállalók egészségével, ám nálunk ezen a területen még nagyok a hiányosságok.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (OSHA) szerint a munkahelyi stressz az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívás Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érinti, ami hatalmas költség, mind az emberi kimerültség, mind pedig a csökkent gazdasági teljesítmény tekintetében. Az ügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy a stressz a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi panasz. Az OSHA szintén felhívja a figyelmet, hogy a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok csökkentése erkölcsi és jogi kötelesség, illetve üzleti érvek is szólnak mellette. 2002-ben az EU országaiban a munkahelyi stressznek betudható éves gazdasági költség a becslések szerint húszmilliárd eurót tett ki.


Magyarországon már jogi lépések is történtek a munkahelyi stressz kezelésének előmozdítására. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január elsejétől hatályos módosítása a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába beemelte a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározta ezen tényező fogalmát is. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága) összessége, ami befolyásolja az e hatásokra adott válaszreakciókat, illetőleg amelyekkel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Más kérdés, hogy a jogi szabályozás kivált-e a cégek részéről gyakorlati lépéseket, vagy sem.

A munkavállalók között a depresszió mellett egyre inkább terjed a pánikbetegség is. A kissé már közhelyesnek hangzó, ám ennek ellenére valódi veszélyekkel járó stresszes, rohanó életforma egyre szélesebb rétegeket érint. A kortól, nemtől független extrém hétköznapi kihívások nem maradnak megtorlatlanul. A túlhajszoltság egyik ilyen benyújtott számlája a stressz, a szorongás, valamint az ezekből táplálkozó pánikroham lehet. A pánikbetegségben szenvedők váratlanul és ismétlődő időközönként megsemmisítő, heves félelmet élnek át, minden látható ok nélkül. Ezt a jelenséget nevezzük pánikrohamnak. A pánikroham közben átélt félelmet fizikai tünetek is kísérhetik, melyekről alább részletesen beszámolunk.


Magyarországon a nők tizede, míg a férfiak nyolc százaléka szenved élete folyamán legalább egyszer az első ránézésre szívinfarktusnak tűnő pánikrohamtól. A munkahelyi, vagy magánéleti problémákkal küzdők, özvegyek, elváltak, magányosak közel öt százalékánál fordul elő pánikzavar, ők azok, akik leginkább ki vannak téve a betegségnek.

Vannak, akik ilyenkor képtelenek rendesen ellátni munkájukat, a pszichés betegségek tünetei ugyanis megakadályozzák őket abban, hogy munkába menjenek, vagy ha mégis elmennek, akkor képtelenek ott maradni. Előfordul, hogy visszautasítanak egy előléptetést vagy megbízást, mert attól félnek, hogy ettől még jobban kiteszik magukat egy esetleges rohamnak. Ezt persze titokban tartják, mert a vállalati kultúra csak a látszatot engedi láttatni.

Mint mindig, ebben az esetben is a megelőzés, a megfelelő tájékoztatás, képzés jelenthet biztonságot, melynek alapvető eszközei, formái széles körben elterjedtek és elérhetőek bárki számára. Ha nem engedjük, hogy a stressz és a rossz megküzdések, a konfliktusok eszkalálódjanak életünk bármely területén, hanem nyitottak maradunk a változásokra és tudatos életformát választunk, nem csupán a pánikroham, hanem bármely más komoly betegség, akár a szívinfarktus, vagy a gyomorfekély kialakulása is jó eséllyel elkerülhető. Ebben segíthet a munkahelyi változtatásokban részt vevő szakemberek munkája is, hiszen a modern kor emberének életét a munka teszi ki, és szövi át, melynek minőségén akár életünk, és egészségünk is múlhat.

www.1life.hu