Elhúzódó válság a gépjármű-hitelezésben

Gépjárművásárlásra nyújtott forint alapú hiteleknél huszonöt, deviza alapú kölcsönök esetén pedig ötvenöt százalékos önerőt követel meg a vásárlóktól a lakossági hitelezés feltételeit jelentősen szigorító, március elsejével hatályos 361/2009 kormányrendelet. A gépjármű-kereskedők a szabályozás alapvető céljával egyetértenek, a szigorítást azonban megkésettnek, eltúlzottnak és piacellenesnek tartják.

"A felelőtlen hitelezést szövetségünk is ellenezi, a márciusban életbe lépő szabályok azonban túlságosan kemények; a szigorítás értelmetlen és megkésett. Ennek hatására még több kereskedés szűnhet meg, és munkavállalók százai kerülhetnek utcára" - nyilatkozta lapunknak Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke. Mint mondja, a válság miatt nehéz helyzetbe került devizahiteleseken már nem segít a szigorítás, az autóvásárlásra készülő fogyasztók számára pedig a tavaly bevezetett húsz százalékos önrész, valamint a sajtóban számtalanszor bemutatott adósságcsapdák is elegendő visszatartó erővel bírnak.

Eső után köpönyeg?

"A gépkocsi-fedezetre kínált deviza alapú hiteltermékek piaca 2004 és 2008 között a felügyeleti szervek passzivitása mellett futott fel annyira, hogy a válság beköszöntével és a forint drasztikus gyengülésével a lakossági devizahitelek nagyságrendje már rendszerszintű kockázatokat jelentett" - emlékeztet közleményében az MGOE. A kérdésről ennek ellenére csupán 2008-ban kezdődtek érdemi egyeztetések. "Szövetségünk már 2006-ban javaslatot tett az illetékes szerveknél az akkori, kvázi kontroll nélküli hitelezői gyakorlat megszűntetésére, valamint az adósok és a finanszírozók védelmére. 2008-ban érdemi egyezetések indultak az ügyben, amelynek eredményeként 2009. január elsejétől újra a felelős hitelezési gyakorlat vált általánossá" - szögezi le lapunk kérdésére Gablini Gábor, a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke.

A szakember ezért túlzónak, megkésettnek és piacellenesnek tartja a Magyar Nemzeti Bank által javasolt szigorításokat - főként annak fényében, hogy a PSZÁF irányelvei bizonyíthatóan jól működnek a piacon. "Ez a szigorítás - amellett, hogy a finanszírozás igénybevételét tovább nehezíti - komoly nehézséget jelent azoknak az adósoknak, akik adósságrendező hitel formájában (akár másik banknál) szeretnék finanszíroztatni gépjárművüket. Ráadásul azoknak a lehetőségeit is rontja, akik egyébként képesek lennének javítani helyzetükön" - vélekedik az elnök.

Az MGOE - a PSZÁF tavaly januárban kiadott iránymutatásának megfelelően - a forinthitelek húsz százalékos minimális önrészének megtartása mellett érvel, a deviza alapú kölcsönök önerejét pedig - a piaci versenyhelyzet fenntartása érdekében - csak öt-tíz százalékkal emelné. A deviza alapú hitelek önrésze a GÉMOSZ szerint is magasabb az indokoltnál. A szervezet úgy véli: valós adósvizsgálat alapján a finanszírozó képes megfelelően meghatározni az adóstól elvárt előtörlesztés mértékét, ennek mechanikus rögzítése pedig a piactól idegen és túlzó.

Elhúzódó válság jöhet

Az MGOE elnöke a tavalyi "rekordgyenge" év után (az újautó-eladások hatvan, a használtautó-értékesítés pedig harminc százalékkal esett vissza 2008-hoz képest) nem számít további jelentős értékesítés-csökkenésre, a hitelezési szigorítások azonban szerinte a tavalyi szinten konzerválhatják az autópiacot. "Mivel már mélyponton vagyunk, csupán néhány százalékpontos további csökkenést tartok elképzelhetőnek. Ennél azonban sokkal nagyobb problémát jelenthet, ha - a hitelezési szigorítások miatt - a későbbi évekre is konzerválódik az autópiac" - fogalmazott Fojt Attila. A szakember véleményét Gablini Gábor is osztja, aki szerint a szigorítás sokkal lassúbb, elhúzódóbb válságot generál a gépjármű-hitelezésben.