Kiterjesztett valóság névjegykártyán

A nem túl távoli jövőben a vállalkozók névjegykártyájukon hordhatják cégük fő termékének, vagy székhelyüknek háromdimenziós képét. Az Augmented Reality (AR) - tükörfordításban kiterjesztett valóság - a közeljövő legígéretesebb informatikai fejlesztése, ami gyökeresen megváltoztatja majd a világról alkotott képünket - szó szerint.

Annak ellenére, hogy az AR technológia fejlesztése még gyerekcipőben jár, már találkozhatunk néhány alkalmazásával, elsősorban az interneten. "Az AR lényege, hogy a kamera által látott valós képet egy számítógép által generált virtuális valósággal keveri, és ezt a vegyes képet valós időben láttatja a felhasználóval. Így bizonyos tárgyak, grafikák láttán ez a technológia ténylegesen kapcsolatba lép a környezettel, azonnali információkat adhat. A rendszer azokra a formákra (marker) "reagál", amiket korábban bevittünk az alkalmazásba. Ezután a szoftver kiszámolja, hogy markerünk milyen szögben, távolságban látható a kamerától, így valós időben képes a nem valóságos képeket az eredetibe helyezni" - mutatja be a rendszert Csillag Tamás, a Neonia Kft. ügyvezetője.


A 2007-ben alapított vállalkozás eleinte online 3D alkalmazások fejlesztésével és értékesítésével foglalkozott, 360 fokos panoráma képeket, videofelvételeket készítettek épületekről, tárgyakról. Az általuk kidolgozott technika segítségével bejárhatóvá váltak a háromdimenziós épületek, ami az ügyvezető szerint új távlatokat nyit egy-egy vállalkozás bemutatkozásánál, vagy ingatlanok értékesítésénél. "Eleinte a vállalkozók nem értették, mi a jó abban, ha virtuálisan bejárható egy üzem, vagy a székház, de ma már vannak, aki felismerik az ebben rejlő lehetőségeket." A Neonia fő fejlesztési területe jelenleg az AR, és a benne rejlő reklámlehetőségek kiaknázása.

Nemzetközi szinten az AR-t még csak pár nagyobb multi cég, és az amerikai hadsereg használja. Ez utóbbi egy vadászpilótákat segítő alkalmazást fejlesztett ki, ami "láthatatlanná" teszi a repülőt pilótája számára. A gépen számos kamerát helyeztek el, amiknek a képeit a pilóta sisakjába épített transzparens LCD kijelzőn keresztül látja, összemosva a valósággal. Maga a vadászrepülőgép átlátszóvá vált, mert nincsenek holt terek; a kamera képei "kiegészítik" a pilóta által érzékelt valóságos képet. Ha lefelé néz, a lábai alatt elsuhanó tájat látja. Polgári felhasználásban érdemes megemlíteni a Lego fejlesztését; a cég márkaboltjaiban a termékek dobozát használja markerként. "Ha egy vásárló az üzletbe kihelyezett, kamerával ellátott képernyőnek megmutatja a játék dobozát, azon 1:1-es méretben láthatja összeépítve az adott terméket" - mutatja be a dán játékóriás AR alkalmazását Csillag Tamás. "A Ray-Ban pedig a legújabb napszemüvegeit varázsolja a vásárlók arcára egy AR alkalmazás segítségével, ahol a marker maga az emberi arc" - teszi hozzá az ügyvezető.


"Hatalmas lehetőségeket rejt magában a technológia. Hamarosan a nagyközönség számára is elérhetővé válnak a vadászpilóták által használt áttetsző LCD szemüvegek; az internet sebessége és a számítógépek teljesítménye folyamatosan nő, ami lehetővé teszi az AR elterjedését. Így olyan segítőeszköz birtokába jutunk, ami bármiről, azonnal információt nyújt. Azonnal fordítja az általam olvasott szöveget, megmutatja, hogy melyik kapucsengőt válasszam, hiszen a számítógép sokkal gyorsabban megtalálja az adott nevet, mint én. Társ lehet a vezetésben, hisz megszűnnek a holt terek, mutathatja az utat és a legközelebbi benzinkút távolságát. Elfordítva a fejünket láthatjuk például, hogy mi annak az étteremnek a napi menü kínálata, ami mellett éppen elhaladtunk" - sorolja az AR technológia alkalmazási területeit Csillag. Hozzáteszi: a térhódításnak lesz negatív hatása is. "Egyre kevesebb tudást fogunk ténylegesen megszerezni, illetve programhibákból adódó balesetek is elképzelhetők."

Bár az imént lefestett világ nincs olyan távol, AR alkalmazások jellemzően még csak a jelenlegi eszközökre és infrastruktúrára készülnek. A Neonia műhelye is több virtuális valóság szülőhelye volt már, honlapjukról két bemutató is elérhető. Az egyik egy órának, a másik pedig korunk meghatározó kommunikációs eszközének, az iPhone-nak virtuális bemutatását teszi lehetővé. "Egy-egy AR alkalmazás elkészítése a kreatív koncepciótól indul, a programozás után a 3D modellek és grafikák elkészítésével, teszteléssel fejeződik be. Ezekre jön még a licencdíj és egyéb járulékos költségek, így a legalacsonyabb ár, amiért ma AR alkalmazáshoz juthat egy vállalkozás két-háromszázezer forint. Amennyiben a megrendelő többet szeretne - mozgásérzékelést, animált tárgyakat, arcfelismerést, vagy valós fizika leprogramozását - az ár azonnal többszörösére ugrik.