Életszerű szabályokat követel a kamara

Miközben utolsó fillérjeiket a magas közterhek megfizetésére és a felesleges adminisztrációs feladatok teljesítésére költik a legálisan működő cégek, a hatóságok is belőlük próbálják kisajtolni a működésükhöz szükséges bírságbevételeket. Lassacskán a vállalkozások mindennapi munkáját is ellehetetleníti a burjánzó bürokrácia, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a cégek panaszai alapján törvényjavaslatot dolgoz ki.

A cégek működését - a horribilis közterhek mellett - az elharapódzott bürokrácia, a felesleges adminisztráció, a hatósági ellenőrzéssel járó procedúra, az aránytalanul magas bírságok, a különféle adatszolgáltatási kötelezettségek és az életszerűtlen jogszabályok betartásával járó többletmunka is gátolja. Bár már számos szakmai szervezet állt elő azzal az igénnyel, hogy a hatóságok működésében ésszerű változtatásokra, az adminisztrációs terhek csökkentésére és a jogszabályi környezet egyszerűsítésére van szükség, érdemi változás eddig nem történt. Az MKIK ezért úgy döntött, a hazai cégek beszámolója alapján tavasz végére elkészíti saját javaslatcsomagját, és a szükséges jogszabályok módosítását, eltörlését, a felesleges adminisztratív terhek, előírások megszüntetését kezdeményezi a jogalkotónál. Törvényjavaslatuk nemcsak általánosságokat, hanem konkrét - többek közt az adórendszer és az adminisztrációs terhek átalakítását célzó - intézkedéseket tartalmaz majd, és kitér a hatósági működés racionalizálására is.

A kamara szeretné összegyűjteni azokat a konkrét példákat, szabályokat, amelyek nehezítik a vállalkozások mindennapjait. Az MKIK munkatársai e-mailben várják a vállalkozók észrevételeit, javaslatait, amelyek az egyszerűsítés irányába hatnak, és javíthatják a vállalkozások működési feltételeit.

"A vállalkozásoknak Magyarországon sokkal szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, mint az Európai Unióban" - állítja Szilágyiné Bán Anna, a javaslat készítésében is részt vevő Borsod megyei kamara titkára. Bár egy-egy szigorítás alkalmával mindig az EU-ra hivatkozik a jogalkotó, a hazai és külföldi szabályokat összevetve kiderül, hogy Európa-szerte igen ritka a magyarországihoz hasonló vasszigor. A HACCP (élelmiszer minőségbiztosítási) rendszer például uniós szinten csupán ajánlás, nálunk mégis kötelező az alkalmazása. "Hazánkban az asztalosok számára fekete-fehér ("kétlépcsős") öltözők létesítését, valamint elszívó berendezések telepítését írták elő, és fél évet hagytak a regula teljesítésére. A Németországban, Olaszországban működő vállalkozásoknak ezzel szemben tíz évük volt ennek bevezetésére és az ottani hatóságok annyira szigorúan most sem ellenőrzik a szabály betartását, mint ahogy nálunk büntetnek érte" - példázza a szabályozással kapcsolatos problémákat a szakember. A titkárasszony szerint talán ennél is nagyobb gond, hogy az állandóan változó regulák átláthatatlanok, így sokszor az ellenőr döntésén múlik, hogy egy-egy esetet hogyan értelmez, és mivel bünteti a delikvenst.

A legtöbb problémát Szilágyiné szerint a munkaügyi ellenőrzések okozzák a cégeknek, a felügyelők ugyanis már a legkisebb vétségért, vagy a törvény életszerűtlen értelmezéséből fakadó problémáért is horribilis büntetéseket rónak ki. Így gyakorlatilag ellehetetlenülnek a vállalkozások és azt a kevés pénzt, ami még esetleg zsebükben maradt, mindenféle szabálytalanságra hivatkozva "két kézzel" szedik el tőlük a hivatalok.

Szilágyiné szerint volt már rá példa, hogy a munkaügyi ellenőrök korán érkező alkalmazottja miatt vágtak meg egy vállalkozót. A vidékről bejáró munkavállaló nyitás előtt fél órával ért az üzletbe, a munkaügyi felügyelők ezért bírságot szabtak ki az alkalmazottját "túldolgoztató" boltosra. Egy másik esetben alkalmi munkavállalója miatt büntettek több százezer forintra egy vendéglátóst. Bár a dolgozó kitöltötte és aláírta alkalmi munkavállalói könyvét, az egység vezetője, aki árubeszerzés miatt csak nyitás után tíz perccel ért a vendéglátóhelyre, az ellenőrök érkezése előtt nem tudta szignózni a dokumentumot. Ugyanez a vállalkozó fél év múlva az APEH-től is tetemes bírságot kapott. Az adóhatóság ugyanis hivatalból azt feltételezte, hogy fél éve feketén foglalkoztatják az alkalmi munkavállalót, ezért a munkaügyi bírságot több millió forintos büntetéssel fejelte meg.

"Ha végighallgatjuk a hatóságok szokásos "győzelmi jelentéseit", kitűnik, hogy a hivatalok pillanatnyilag minél több büntetést beszedésében érdekeltek. Amíg a hatóságoknak és azok vezetőinek ez az érdekük, addig nem várható érdemi javulás. Változásra csak akkor számíthatunk, ha a kivetett bírságok helyett az lesz a hatóságok megítélésének a mércéje, hogy munkájuknak köszönhetően mennyire fehéredett ki a gazdaság, és mennyire dolgoznak szabályszerűen a vállalkozások" - fogalmazott a szakember.