Munkakörülmények és a stressz

A stresszről leginkább egyéni szinten szoktunk beszélni, megvizsgáljuk, hogy mit tehetünk mi a stressz ellen, mik a megküzdés hatékony eszközei. Lehet azonban úgy is ránézni egy-egy munkahelyre, hogy a munkafeltételek stresszkeltő hatását vizsgáljuk. A körülmények ugyanis legalább annyira számítanak, mint az egyéni megküzdési mintáink.

A munkafeltételek stresszkeltő hatásai közül az első mi más is lehetne, mint a létszámcsökkentés és elbocsátások, illetve a juttatások csökkenése, amit a válság következményeként többen is megélhettek az utóbbi időben. Legalább ennyire stresszkeltő azonban, ha a dolgozók állandó változásnak vannak kitéve, mint amilyenek a különféle átszervezések az osztályon vagy a vállalatnál, vagy a cég várható eladása, illetve költözése. Ha ezek történnek, biztosak lehetünk benne, hogy a dolgozók stressz szintje az átlagosnál jóval magasabb. Ebből a szempontból hasonlóan negatív változás a vezetőváltás is, hiszen egy új vezető más személyiséggel és elvárásrendszerrel bír, és a hozzá való alkalmazkodást, a hierarchia kivívását újra fel kell építeni. Ez stressz, még akkor is, ha a váltás a cégre és az eredményekre nézve pozitív hatású.


Hasonlóan negatív hatással bír a rendszeres túlóra, vagy ha a dolgozói hibák, mulasztások elkövetése súlyos következményekkel jár, és az is, ha az alkalmazottaknak úgy általában kevés ráhatásuk van arra, hogy hogyan is végzik a munkájukat. Ebből következik, hogy a rutinjellegű munkák is fokozottan stresszkeltő hatásúak. Minél több függ tőlünk, minél nagyobb a kezünkben a kontroll, annál alacsonyabb a terhelés érzése.

Az emberi tényezők közül rontja a helyzetet, ha kevés lehetőség van a munkahelyen fejlődésre, akár személyes kvalitások tekintetében, akár a karrier fejlődésében. Az is negatív, ha a fizetés átlag alatti, vagy ha a munkatársak egymástól elszigetelten végzik a munkájukat.

Pozitív hatások

Hasonló megfontolás alapján vannak olyan körülmények és feltételek is, amelyek pozitív hatással vannak a beosztottakra, azaz csökkentik a stressz szintjét. Az első a munkavégzés ergonómia szempontjai, a kényelmes és élhető munkahely megléte. Az emberi tényezők közül ilyen, amikor a dolgozók rendszeresen adekvát elismerést kapnak a munkájukért, de az is, ha a munkavégzés keretei teljesen világosak mindenki számára. Ha például mindenkinek van munkaköri leírása, ami tartalmazza a feladatait, kötelezettségeit és a jogait is. Ha van a vállalatnál lelki egészség megőrzését támogató program, az külön előny. Fontos szempont a nyílt, bizalmi alapú kommunikáció, amit ha támogat a vezetés, jelentősen építi a munkatársak biztonságérzetét, és az információ áramlására is kedvező hatással van.


Sokat segít, ha tudatos családbarát intézkedéseket hoznak, és tartanak be, ha rugalmas a munkaidő, és nem utolsó sorban, ha a cég rendszeres tréningeket, továbbképzéseket biztosít munkavállalói számára. Olyan apróságok is pozitívan hatnak, mint az egészséges, nem cinikus humor jelenléte, vagy ha például a dolgozók személyes tárgyakat tarthatnak az irodában.

Egy intézkedés önmagában még nem segít, ami sokkal fontosabb, hogy tudatos intézkedések sora induljon el, ami a meglévő kultúrát is pozitív irányba mozdítja el. Ha ugyanis csak egy-egy intézkedés történik, hajlamosak a munkatársak úgy értelmezni, hogy "ezzel akarják kiszúrni a szemünket", vagy "most biztosan valami negatív intézkedést próbálnak lenyomni a torkunkon, és ezt készítik elő egy pozitívval". Ha tényleg elkötelezett a vezetés, és tudatosan tesz a munkafeltételek javításáért, az hosszabb távon busásan megtérül, hiszen kevesebb energiát kell fordítania a munkatársak meggyőzésére és motiválására. Hiszen minőségi munkát csak önként végez az ember.