Cégek jövője függ az idei évtől

2010 első féléve tovább rostálja a vállalkozásokat, de a megmaradók valószínűleg már megmenekülnek - állítja a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetsége (MGYOSZ).

A botladozó világgazdaságénál is nehezebb évet zárt tavaly hazánk, mivel a magyar gazdaságot súlyos helyzetben érte el a világgazdasági válság - vélekedik Rolek Ferenc, a szövetség alelnöke.

Az elbillenő államháztartási egyensúly miatt szükséges takarékoskodás visszafogta a vállalkozások növekedési lehetőségét, ami a GDP minimális emelkedése miatt már 2007-2008-ra is jellemző volt. Míg más országok anticiklikus gazdaságpolitikai eszközöket alkalmazhattak, a belső kereslet élénkítésével, valamint adócsökkentéssel enyhítve a recessziót, addig hazánk számára ez az út járhatatlan volt - elemzi a helyzetet Rolek.

"A vállalkozói szektor egymást erősítő folyamatként élte meg a gazdaság, ezen belül a fogyasztás, azaz a kereslet visszaesését. Úgy látjuk, hogy a kormányzat képtelen volt ezt jól felmérni, ezért folyamatosan rontania kellett a makrogazdasági előrejelzéseket". Az elmaradt anticiklikus gazdaságpolitika miatt 2010-ben sincs okunk optimizmusra - vallja Rolek, aki az exportra termelők, és beszállítóik helyzetét rózsásabbnak látja. 2010 elején a fejlett világ számunkra fontos piacai ugyanis már felfelé indulhatnak.


Az MGYOSZ alelnöke hangsúlyozta: a belső piacra termelő vállalkozások 2008-2009-et úgy tudták túlélni, hogy mozgósították meglévő tartalékaikat. Mivel pedig további tartalékaik nincsenek, csak akkor maradhatnak életben, ha a hazai piacon is fellendülés kezdődik. A gyáriparosok szerint 2010-ben is folytatni kell a kormány által támogatott munkahelymegőrző programokat. Ellenkező esetben a 2009-ben megőrzött munkahelyek 2010-ben veszhetnek el, akkor pedig a munkahelymegőrzésre fordított pénzt kidobtuk az ablakon. Ahogy az Európai Unió többi országában, úgy itthon is csak óvatosan szabad kivonulni az ilyen munkahelymegőrző programokból.

A 2010. évi adóváltozások az alelnök szerint lényegében nem változtatnak a vállalkozások helyzetén, mivel a munkát terhelő adók sokszor emlegetett csökkentése mellett például kevés szó esik a rehabilitációs járulék durva emeléséről. Rolek elismerte, nettóban számolva a munkaerőre rakódó költségek csökkennek, ám ennek mértéke még nem jelent számottevő versenyképességi javulást.

A társasági adó esetén viszont csak átrendeződés történt, hiszen a négy százalékos különadó gyakorlatilag beépült a rendszerbe, miközben a társasági adóalap is változott. A helyi iparűzési adó nem vonható le az adóalapból, a korábbi tizenhat százalékos társasági adómérték tizenkilenc százalékra nőtt, ami gyakorlatilag az eddigi húsz százalékos adókulccsal azonos terhet jelent. Mivel megmaradt a helyi iparűzési adó, így a társaságoknál összességében jelentkező adóteher mértéke huszonöt-huszonnyolc százalék között mozoghat, miközben a szlovák adat tizenkilenc százalék.

Az MGYOSZ a munkaerő költségeinek további csökkentését, az állami bürokrácia és adminisztráció leépítését, az oktatási és szakképzési rendszer fejlesztését illetve átalakítását szorgalmazza.