Hiányszakmáért ösztöndíj jár

Februártól havi tízezer, ősztől pedig - tanulmányi eredménytől függően - tíz-harmincezer forintos ösztöndíjat kapnak a hiányszakmát tanuló szakiskolai diákok. Bár az intézkedés magában kevés a kétkezi munka vonzerejének visszaszerzéséhez, a hiányszakmát választó diákok számát azért növeli.

A regionális képzési bizottságoknak január közepéig kell meghatározniuk legfeljebb tíz olyan hiányszakmát, amelyekben javasolják az ösztöndíj bevezetését. A munkaadói és munkavállalói oldal szakértőiből álló bizottság a regisztrált állástalan pályakezdők, a régióban a bruttó hozzáadott értéket tartalmazó KSH-adatok, illetve a munkaerőpiaci prognózis alapján választják ki azokat a hiányszakmákat, amelyek támogatása segítheti a gazdaság jelenlegi munkaerő-szükségletének kielégítését. Februártól minden diák, aki a meghatározott szakmák egyikét választja, fix összegű, tízezer forintos támogatásra jogosult, ősztől azonban csak a 2,51-nél jobb tanulmányi átlagot produkáló tanulók kaphatnak - tanulmányi eredményüktől függően - havi tíz-harmincezer forint támogatást.

A regionális bizottságok félévente határozzák meg a támogatható hiányszakmákat. Bár az ösztöndíjakra jogosultak köre változhat, a már támogatást szerzett tanulók nem esnek el az ösztöndíjtól: tanulmányaik befejezéséig jár nekik a szubvenció.


Bár a hiányszakmák támogatása gyökeres változást nem hoz a szakképzésben, Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint az ösztöndíjak bevezetése mindenképpen pozitív kezdeményezés, amit jó volna az összes hiányszakmára kiterjeszteni. Lényeges javulásra azonban a szakember szerint csak akkor számíthatunk, ha sikerül visszaállítani a kétkezi munka presztízsét. "Meg kell változnia annak a rossz társadalmi beidegződésnek, ami a diploma mindenhatóságát hirdeti. Így azok a fiatalok, akik tehetségüket "kezükben viselik", bátrabban választanák ezeket a szakmákat. Természetesen az is fontos, hogy a gazdaság megfizesse a jó szakembereket, hiszen minimálbér-közeli fizetéssel egyetlen hivatás sem tehető vonzóvá" - mondta lapunknak az alelnök.

Hazánkban a legtöbb hiányszakma az építő-szerelő iparból és a gépiparból kerül ki. Észak-Magyarországon például a gépi forgácsoló, a hegesztő, valamint a kőműves "hiánycikk" - Bihall szerint az ilyen szakemberek más régiókban is keresettek.
A támogatható hiányszakmák kiválasztásakor a régiós specifikumokat is figyelembe veszi majd a képzési bizottság. Így például Észak-Magyarországon, a vegyipar húzóereje miatt egy-két vegyipari, a Balaton környékén néhány vendéglátós szakma, Győrben és Kecskeméten pedig - az autóipari fejlesztések miatt - a CNC megmunkálás is az ösztöndíjjal támogatott szakmák közé kerülhet.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke szerint az ösztöndíj bevezetése mellett az is áttörést jelent, hogy a szakképzési törvény illetve a közoktatási törvény módosítása révén szeptember elsejétől előrehozott szakmunkásképzésre is lesz lehetőség. Ennek értelmében már 9. 10. és 11. osztályban szakmunkás bizonyítványt szerezhetnek a tanulók. "Évente nyolc-kilencezer fiatal hagyja abba tizenhat évesen az iskolát. A középiskola illetve a felsőfokú oktatás "kényszere" miatt azonban gyakran csak a tizenkettedik, tizenharmadik osztályt elvégezve kaphatnak szakmunkás bizonyítványt. Az előrehozott szakmunkásképzéssel viszont azok is szakmához juthatnak, akik nem életpályájuk elején szeretnének középfokú vagy felsőfokú képesítést szerezni".