Nem sok jóval kecsegtet a jövő évi költségvetés

Az idei év a magyar mikro-, családi és kisvállalkozások életében rendkívüli súlyos helyzetet teremtett, és a jövő évi költségvetés sem kecsegtet sok jóval - nyilatkozta Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke.

Szűcs szerint a magyar mikro-, családi vállalkozások átlagban kapacitásuk mintegy 5-5,5 százalékos visszaesését élték meg a válság miatt. A szövetséghez tartozó, mintegy kétszáz szakmát képviselő kisvállalkozások egyes területen még ennél is kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Az építőiparban, ahol az utóbbi időben jelentős visszaesést könyveltek el a lakásépítések leállása, a lakáshitelek megváltoztatása miatt, továbbá folyamatosan kiszorulnak a javítás, a karbantartás, a felújítás piacról.

Mindezek kivédésére az IPOSZ igyekezett elérni, hogy legalább az elvégzett építőipari munkát fizesse ki a megrendelő, és az építőiparban érvénybe lépett új szabályozással vélhetően a lánctartozást sikerül majd - elsősorban a közbeszerzéseknél - meggátolni. Szűcs György úgy véli: a kint lévő mintegy háromszázötven-négyszázmilliárd forint behajtására egyre kevesebb remény van.


A kisvállalkozói érdekképviselet elnöke szerint a mikro- és kisvállalkozások pénzügyi nehézségén némileg javított az Új Magyarország Mikrohitel Program, amely könnyített formában és gyorsan teszi lehetővé a kedvező kamatozású mikro hitel felvételét, akár tízmillió forint felsőhatárig is - tette hozzá. Az idei évet értékelve fontosnak nevezte, hogy 2009-ben megszületett az egyéni vállalkozói törvény, amely többi között lehetővé teszi a vállalkozás szüneteltetését, és ez idő alatt az érintett egyéni vállalkozók igénybe vehetik a munkanélküli segélyt.

Az IPOSZ vezetője szerint a 2010-es költségvetés a mikro- és családi vállalkozások számára nem sok jóval kecsegtet. Látható, hogy jelentős forráskivonás történik a költségvetésben, a 2009. második félétől érvényben lévő szabályok, illetve a jövő évi előírások mintegy kilencszázötvenmilliárd forint forrásszűkét jelentenek, és a megrendelést hozó lakásépítések is nehezen indulnak be.

Szűcs György szerint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban, sem az Új Magyarország Fejlesztési Tervben nincs olyan pályázati konstrukció, amely lehetővé tenné, hogy az érdekképviseletek segítségével beszerző, termeltető, értékesítő szervezetek jöjjenek létre a hátrányos térségekben lévő mikro-, családi és kisvállalkozások esetében. Megjegyezte: míg a mezőgazdaságban termelő, értékesítő szövetkezetek akár ötvenmillió forint induló tőkét kaphatnak, addig nincs szervező, kohéziós erő a családi és mikrovállalkozások esetében, holott ők termelni, kereskedni szeretnének.

Jövőre nagyobb gondot kell fordítani a két fejlesztési terv összehangolására, a bürokrácia csökkentésére, hogy új források álljanak rendelkezésre a mikro-, családi és kisvállalkozások számára.