Katasztrofális év a kereskedelemben

Rendkívül rossz év volt 2009 a kereskedelemben és 2010 első félévi kilátásai is rosszak - állítja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).

Vámos György, az OKSZ főtitkára szerint 2007 és 2008 után 2009 már a harmadik katasztrofális éve a kereskedelemnek. A szövetség a 2009. évre szóló előrejelzésében még azzal számolt, hogy a GDP hat-hét százalékos csökkenése esetén a kereskedelmi fogyasztás is ilyen mértékben esik majd. Ehhez képest nagyobb lesz a kereskedelem visszaesése: a háztartások fogyasztási volumene az idén az I-III. negyedévben 7,9 százalékkal csökkent.
Az első félévben a kereskedelem forgalma még hónapról hónapra fokozatosan esett vissza, viszont a második félévben - július és szeptember között - óriási zuhanás történt. Az élelmiszerek forgalma például hét-nyolc százalékkal esett vissza ezekben a hónapokban, az iparcikkeké pedig tíz százalékkal, ezen belül a tartós cikkeké tizenöt-tizennyolc százalékkal mérséklődött. A járműveknél ötven százalék feletti volt a visszaesés.

A főtitkár szerint a második félévre már elfogytak a háztartások tartalékai. Nagy volt a munkanélküliség, a bankok nehezebben hiteleztek, a vásárlók óvatosabban vették fel a hitelt. A decemberi kereskedelem is gyengébb a tavalyinál és a tavalyelőttinél. A 2010-es első félév kilátásai is nagyon rosszak, mivel a gazdaság teljesítménye a kormány előrejelzése szerint sem fog növekedni. A fogyasztás ehhez igazodik, és nincs olyan tényező, amely azt vetítené előre, hogy összességében a fogyasztás egésze növekedne - fogalmazott Vámos.


A kereskedelemnek 2010. már a negyedik szűk esztendeje lesz, ez azt jelenti, hogy nagyon kimerültek a tartalékok. A jelenlegi akciókat is kényszerből hirdetik meg a kereskedők, mert valamivel be kell csalogatni a vásárlót.

Az érdekképviselet főtitkára szerint azzal is számolni kell, hogy csökken a kereskedelmi értékesítő helyek száma. Míg 2006 előtt több mint százhatvanötezer kiskereskedelmi értékesítő hely volt Magyarországon, addigra számuk 2008. végére százötvennyolcezerre csökkent. Előzetes információk szerint az idén az első félévben a tendencia folytatódott, néhány ezerrel kevesebb lett az üzletek száma, a második felében pedig a nagyobb piaci visszaesés miatt tovább csökkenhet a boltok száma.

Az áfa év közbeni megemelését katasztrofális döntésnek nevezte Vámos György. Véleménye szerint ennek jelentős szerepe volt a kereskedelem második félévi zuhanásban. Az áfakulcs emelése a termékek többségénél megjelent a fogyasztói árakban is. Az áfakulcs emelése a fogyasztás csökkenésén túl a "feketézéshez" is hozzájárult.

Az áfaemelés rontja a vállalkozások belpiaci versenyképességét. A kilábalás indulásakor a magyar gazdaság szereplői számára a magas áfa-kulcs versenyképességi hátrányt jelent a piaci versenyben.