Ismét elbuktunk egy uniós ítélőszék előtt

Uniós jogba ütközik a szakképzési hozzájárulás magyar számítási módja az EU-bíróság főtanácsnoka szerint.

A szakképzési hozzájárulás kiszámításának magyarországi módja korlátozza a letelepedés uniós jog által garantált szabadságát - vélekedik az Európai Bíróság főtanácsnoka.

A külföldi telephelyet létrehozni kívánó vállalkozásnak olyan hozzájárulást kell Magyarországon fizetnie, amely részben a fogadó tagállamban lévő munkaerejének bérköltségén alapul. "Márpedig e kötelezettség egyfelől kiegészítheti a fióktelep szerinti tagállamban fennálló, hasonló teherfizetési kötelezettséget, másfelől pedig megfoszthatja az érintett vállalkozást a megváltás lehetőségétől, a Magyarországon fennálló hozzájárulás-fizetési kötelezettség költségének csökkentése érdekében" - áll a főtanácsadó indoklásában.


Véleménye nem köti ugyan a bíróságot, de a végső ítélet az esetek nagy részében egybeesik azzal. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái csak most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Ítéletet később hoznak.

A bíróság emlékeztetett arra, hogy a magyarországi székhelyű vagy ott fiókteleppel rendelkező gazdasági társaságok kötelesek munkavállalóik után szakképzési hozzájárulást fizetni, amelynek alapja a bérköltség. A fizetési kötelezettség bizonyos esetekben csökkenthető vagy megváltható.

A magyarországi székhelyű CIBA Speciality Chemicals cég a csehországi fióktelepén foglalkoztatott munkavállalói után Csehországban fizeti a közterheket, és ezeken belül - állítása szerint - a szakképzési hozzájárulást is. A magyar adóhatóság egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a cég az említett munkavállalók után Magyarországon nem fizetett szakképzési hozzájárulást, ezért bírságot szabott ki a vállalkozásra. A cég szerint a közösségi joggal ellentétes tőle olyan közterheket követelni, amelyeket az érintett munkavállalók foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban már megfizetett, és amely közterhek ellentételezéseként Magyarországon ténylegesen semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem kaphatna.

Az ügyben eljáró Pest Megyei Bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy összhangban van-e a letelepedés szabadságának elvével a magyar jog érintett rendelkezése. Eleanor Sharpston főtanácsnok a fentebb ismertetett indoklás alapján úgy ítélte meg, hogy a szakképzési hozzájárulás előírásának módja a letelepedés szabadságának korlátozásához vezet, mivel "kevésbé teszi vonzóvá annak gyakorlását".