Konfliktusmegoldás másként

Ahogyan magánemberek között, úgy esetenként az üzleti életben is adódhat jogi következményekkel fenyegető konfliktus. A pereskedésnél sokkal jobb megoldást kínál a mediáció.

Az üzleti életben adódó problémás helyzetek hasonlóak a magánjellegűekhez. Az ilyen helyzetek során azonban rendszerint több érdek összehangolása szükséges, ezért is nehezebb megegyezni a másik féllel. Éppen a helyzet összetettsége miatt derül ki sokszor, hogy nem is az okozta a bajt, amit először feltételeztünk. A vitás helyzetek tisztázását, a felek érdekeinek összehangolását jól szolgálhatja a mediáció.

A mediáció módszerét az Egyesült Államokban már régóta alkalmazzák, többek közt a gazdasági élet vitás kérdéseinek kezelésére is. A lehetőség egyre inkább kezd elterjedni itthon is. A mediáció egy harmadik fél bevonásával zajló, facilitált tárgyalási forma, melynek során a folyamat kontrolljáért a mediátor felelős, a döntéshozatal azonban a felek kezében marad. A versenyszférában és a gazdasági élet szereplői között a mindennapi működés velejárójaként rendszeresen jelennek meg érdekellentétek. Mediációra akkor kerülhet sor, ha a felek között nehézkessé válik, de még fennáll a kommunikáció, azonban nem találják a megfelelő stratégiákat, érdekérvényesítési útvonalakat, így rendre "ugyanazokat a köröket futják".


A mediációs folyamat technikáinak segítségével könnyebben elemezhető, érthető meg a nézeteltérés lényege - így a költségek, illetve a konfliktus feloldásához szükséges idő is lényegesen csökken. Az is az alternatív konfliktuskezelési eljárás mellett szól, hogy alkalmazásával kikerülhető a bírósági eljárás, a konfliktus feloldásához szükséges döntést nem kell harmadik fél kezébe adnunk. Ha a vitában álló felek önmaguk jutnak el a probléma rendezéséig, azzal biztosítható a konfliktus mélyén húzódó személyes célok teljesülése, a feszültség tényleges megszűnése. A mediáció olyan módszer, melynek keretében egy semleges, harmadik fél segít a vita rendezésében, úgy, hogy a felek közötti párbeszédet célirányos kérdések segítségével strukturálja. A tárgyalások tartalmát a cégek képviselői határozzák meg, a mediátor pedig a tárgyalás menetéről dönt. A mediáció mindig a jövőre orientálódik, a feleket az eljárás minden mozzanata arra bátorítja, hogy érdekeiket annak fényében határozzák meg, milyen megoldást várnak. Bár a folyamatot nem jellemzik merev eljárási szabályok, mégis megkülönböztethetünk öt szakaszt.

Az első szakasz során megállapodnak a tárgyalás szabályaiban, kereteiben, helyében, időtartamában, költségeikben. A második szakaszban a felek külön-külön elmondhatják a saját nézőpontjukat a mediátornak. A harmadik szakasznál jutunk el arra a pontra, ami az eljárás igazi különlegessége. Ezen a ponton ugyanis a mediátor a jövő felé fordulásra ösztönzi a feleket. Miközben érdekeik meghatározására, és az ellenérdekek elfogadására ösztönzi a feleket, arra a kérdésre is választ vár, hogy min kell változtatni a konfliktus végleges rendezése érdekében. Az ezt követő szakaszban a felek már közösen dolgoznak a megoldáson. Ekkor már véleményezhetik is a másik elképzeléseit, hiszen, ha az ezt megelőző szakaszok sikeresek voltak, úgy már nem működhetnek a háttérben olyan mozgatórugók, amelyek a közös munkát akadályozhatják. Ezt követi a lezárás, amikor írásban is rögzítik azt, amiben a folyamat során megállapodtak.


A Nemzetközi Üzleti Mediációs Központ szerint akkor érdemes ezt a megoldási lehetőséget választani, ha úgy döntünk, hogy vitás kérdésünk rendezését nem akarjuk olyan hatalom kezébe adni, amit a továbbiakban semennyire sem tudunk befolyásolni. Ha szeretnénk elérni, hogy mind saját cégünk, mind az ellenérdekelt vállalkozása nyertesen kerüljön ki ebből a helyzetből, hiszen ez az egyetlen biztosítéka, hogy a jövőben is legyen lehetőségünk az együttműködésre. Amikor a megoldás fontosabb, mint a győzelem, amikor a valódi érdekek felismerése felülírja a vélt vagy valós sérelmeket, akkor nyílik tér a mediáció alkalmazása előtt.

A mediáció előnye, hogy a kontroll végig a felek kezében marad - mindenki maga képviseli érdekeit, tudja, hogy meddig hajlandó elmenni, mi elfogadható számára és mi nem. A résztvevők kölcsönös előnyök elérésére törekszenek, szemben a "győztes-vesztes" pozícióval. A mediáció olcsóbb és gyorsabb is a bírósági eljárásnál. A megállapodást betartják a felek, mert abban saját szempontjaik is benne vannak. Ha pedig nem sikerül megállapodniuk, azon sem veszíthetnek, hiszen a pert még mindig megindíthatják.

www.1life.hu