Fű se nőhet a magyar háztetőn

Támogatás és jogszabályi ösztönzés híján még mindig nagyon kevés növénnyel borított tető épül hazánkban. Ráadásul az elkészült zöldtetők többsége - megfelelő szakképzés és ellenőrzés hiányában - kontármunka. Miközben nyugaton a csatornadíj elengedésével illetve egyösszegű támogatással ösztönzik az élőtető-építést, nálunk a zöldtető csak púp az építőipar és a törvényhozók hátán.

Az építőipari visszaesés jövőre a zöldtetőépítő cégeket sem kerüli el. 2010-ben - a tavalyi, tavalyelőtti projektek lezárása után - erős hanyatlásra számít a szakma. "Az idén elkezdett beruházások száma minimális, ezért jövőre legalább ötven százalékos visszaesésre számítunk 2009-hez képest" - mondta lapunknak Bellavics László, Zöldtetőépítők Országos Szövetségének (ZÉOSZ) elnöke. És nem ez a szakma egyetlen gondja.

Nem ösztönzik a zöldtetőépítést

Magyarországon semmiféle jogszabály, vagy pályázat nem ösztönzi zöldtető építésére a beruházókat, míg Németországban a kétszáz négyzetmétert meghaladó beépítés esetén kötelező zöldtetőt létesítenie az építtetőnek. Hazánkban az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) zöldfelület-beszámításra vonatkozó előírásai mozdítják előre valamelyest a tetőkertek terjedését. "Az OTÉK tavalyi módosítása nyomán már az extenzív zöldtetők felületének tíz százaléka is beszámítható a telekre előírt zöldfelület mértékébe. Ez fontos lépés, de sajnos egészében nem hozott áttörést, a módosítások összességében ellentmondásosak, és inkább fékezik, mint ösztönzik a technológia terjedését." - vélekedik az elnök.

A zöldtetők a csapadék nagy részét, több mint ötven százalékát visszatartják, tehermentesítik a csatornahálózatot, a víztisztító berendezéseket. Ezért azokban az országokban, például Németországban, ahol már szétválasztva kezelik a szennyvizet és a tiszta csapadékot, nem kell csatornázási díjat fizetni. "Magyarországon sajnos nincs még ehhez hasonló ökológiai tudatosság. Valódi ösztönzők bevezetésére nálunk csak akkor kerülhet sor, ha az valamely ipari vagy szolgáltató lobbi érdekeltségéhez köthető" - állítja Bellavics.

Elsikkadó képzések

A zöldtető a szigetelő és a kertész szakma közös produktuma, így a kivitelező cégeknek a jó minőségű munkához mindkét területen megfelelő ismeretekkel kellene rendelkezniük. Csakhogy hazánkban kertészeti képzéseken nem oktatják érdemben a zöldtető építését. "A zöldtető létesítéséhez szükséges szigetelési ismereteket a Műegyetemen nagyon jól tanítják, kertészeti képzéseken azonban szinte egyáltalán nem kerül szóba a zöldtető építés. Vannak ugyan a téma köré épülő, választható tantárgyak, ám a jelenlegi színvonalon ez inkább csak propagandának jó - segítségével nem lehet zöldtetőt építeni. A szakma gyakorlatilag egy-két külföldi szemelvényből, szakfordításból s néhány hazai szakember szakcikkéből ’csemegézik’" - illusztrálja a hazai oktatás hiányosságait az elnök. Külföldön azonban egész más a helyzet. Amerikában például - ahol csupán tíz-tizenkét éve építenek élőtetőket - kizárólag akkreditáció után, szakképesítés birtokában végezhető a tevékenység.

Hiányos követelmények

Hazánkban - megfelelő követelmények és ellenőrzés híján - a kivitelezőnek és a beruházónak is lehetősége nyílik trükközésre. Így olcsóbban megépül ugyan a zöldtető, de szakszerűtlen kivitelezés esetén akár a beruházási költség többszörösének megfelelő kár is keletkezhet. Ha például egy intenzív zöldtető tönkre megy, és talajcsere szükséges, tízszer-harmincszor annyit kell fizetnie a megrendelőnek, mint amennyit a kivitelezés során a kertre költöttek.

"Ma ellátogattam egy kétmilliárd forintos beruházás helyszínére, ahol az egy hektáros kertészeti munkálatokat, a díszburkolatok építését, és a négyezer négyzetméteres zöldtető létesítését a tervezői költségbecslés százötven-száznyolcvanmillió forintra taksálta. A leendő fővállalkozó ezt harminc-ötvenmillió forintból szeretné kihozni" - számol be tapasztalatairól Bellavics László.


Mint mondja, ez a legtöbb esetben hasonlóképpen zajlik le. Mivel nincsenek minőségi követelmények, irányelvek, a kivitelező gyakorlatilag bármilyen szarvashibát elkövethet. A lényeg csupán az, hogy a beültetett növények az átadáskor megfeleljenek az elvárásoknak. "Szerződéskötés esetén az önkormányzat és a beruházó közt jogviszony létesül, a beruházó azonban ritkán lesz az épület üzemeltetője. Tehát az ingatlant vásárlója az önkormányzattal már nem áll kapcsolatban" - magyarázza a szakember. A joghézagot Bellavics szerint úgy lehetne betömni, ha az önkormányzat állandó ellenőrzési jogkört kapna a közigazgatási területén található beépített zöldfelületek minőségének ellenőrzésére. "Ha kétévente, különböző minőségi paraméterek alapján ellenőriznék a zöldtetőket, és hiba esetén úgynevezett zöldbírságot szabnának ki az üzemeltetőre, a helyzet gyökeresen megváltozna. Ekkor az üzemeltető már vásárlás előtt meggyőződne róla, hogy valóban megfelelő minőségű munkát végzett-e a kivitelező" - állítja az elnök

Bellavics Lászlótól megtudtuk: az Állami Számvevőszék ötven önkormányzatnál végzett vizsgálata során több anomália is felvetődött, így most talán lehetőség nyílik egy új zöldtörvény megalkotására. Így az OTÉK módosításakor elkövetett hibák nagy résztét helyrehozhatná a jogalkotó. "A legnagyobb probléma, hogy a rendszerváltáskor megszüntetett Építési és Városfejlesztési Minisztérium eltűnésével országos szinten "fej nélkül maradt" a zöldfelület-gazdálkodás. A zöldfelületeket sehol sem tartják nyilván, így az önkormányzatok például azt sem tudják megmondani, hány zöldtető épült a területükön az elmúlt években". A fenntartással kapcsolatos kötelezettségek szintén nem egyértelműek. A kiegyensúlyozott anyagi háttérrel bíró önkormányzatok általában úgy rendelkeznek, hogy a területükön lévő zöldterület kötelezően fenntartandó. Máshol azonban a zöldfelület fenntartását az önkéntes vállalás kategóriájába sorolják, ami kibúvót jelent.