Ellenálló gyomok lepik el Amerikát

A génmódosított (GM) növények bevezetése óta drámaian nőtt a gyomirtó szerek felhasználása az Egyesült Államokban. A totális gyomirtóknak ellenálló GM-növények elterjedése miatt vegyszerekre immunis gyomnövények alakultak ki, amelyek kiirtásához egyre több vegyi anyag szükséges - állítja egy friss tanulmány. Bár az Európai Unióban engedélyezett GM-kukorica ilyen kockázatokat nem vet föl, szakértők szerint ennek termesztése is óriási környezeti és gazdasági károkat okozhat.

Dr. Charles Benbrook, az amerikai The Organic Center kutatójának jelentése szerint a génmódosított növények bevezetése óta nagymértékben nőtt a gyomirtó szerek felhasználása az USA-ban. A szakember - az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) adatai nyomán - egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a gyomirtószer-tűrő haszonnövényekhez felhasznált vegyszerek mennyiségének növekedése összefügg a glüfozát hatóanyagú gyomirtóval szemben ellenálló gyomnövények megjelenésével és elterjedésével. Jelentése szerint a génmódosított kukorica, szója és gyapot köztermesztésének első tizenhárom éve alatt mintegy száznegyvennégyezer tonnával nőtt a növényvédő szerek felhasználása.

"A génmódosított növények nagy részét azért fejlesztették ki, hogy ellenálljanak a totális - nagyrészt glüfozát hatóanyagú - gyomirtó szereknek. Ilyenek például a Roundup Ready növények, amelyeket az Egyesült Államokban egyre nagyobb területen termesztettek. A növényfajták terjedésével párhuzamosan a Roundup gyomirtóval permetezett területek nagysága is egyre nagyobb lett, ami elvezetett a Rounduppal illetve a glüfozáttal szemben rezisztens gyomnövények kifejlődéséhez. Így egyre több glüfozát hatóanyagú vegyszer alkalmazására volt szükség, és nagymértékben növekedett az egyéb növényvédő szerek használata is" - ismerteti Dr. Charles Benbrook tanulmányának hátterét Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse. Tájékoztatása szerint egyre nagyobb mennyiségben alkalmazzák például az Atrazint, amelyet Európában már betiltottak. Nagy népszerűségnek örvend a vietnami háború idején lombtalanító szerként használt "Agent Orange" egyik hatóanyaga, a 2,4D is, amely szintén "problémás vegyszer".


Fidrich szerint az amerikai gazdák egyre kritikusabbak a GM-növényekkel szemben és kezdenek felhagyni a génmódosított szója termesztésével. Ennek egyik oka a rezisztens gyomok terjedése, a másik pedig a GM-vetőmagok ára. Ezek a termékek ugyanis jóval drágábbak, ráadásul a nem génmódosított szóját egyre jobb áron lehet eladni. Az amerikai kutató tanulmánya szerint idén valószínűleg egy százalékkal csökken a GM-szója vetésterülete az Egyesült Államokban, és a trend valószínűleg jövőre is folytatódik. Hasonló tendencia tapasztalható Brazíliában: Paraná államban például idén először csökkent a GM-szója vetésterülete.

Az Európai Unió területén kizárólag a MON 810-es génmódosított kukorica termesztése engedélyezett. Több ország - élve az uniós jogszabályok adta lehetőségekkel - erre is végzáradékot hirdetett, vagyis betiltotta termesztését. Így többek közt Magyarországon, Franciaországban, Görögországban, Ausztriában, Luxemburgban és Németországban is tilos génpiszkált kukoricát termeszteni.

A MON 810-es GM-kukorica termesztése az Európai Unió bizonyos országaiban engedélyezett, ám ez - mivel a növény más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a totális gyomirtóknak ellenálló GM-fajták - nem veti fel a vegyszerekre immunis gyomok kialakulásának kockázatát. Szakértők szerint azonban a MON 810 alkalmazása sem veszélytelen: termesztése óriási környezeti és gazdasági károkat okozhat. "Ez a GM-kukorica - amelyet a biotechnológiai ipar rovar rezisztens fajtának nevez - rovarölő hatású mérget termel. Így kevesebb permetezésre van ugyan szükség, de - mivel a növény minden sejtje úgynevezett Bt-toxint állít elő - nagymértékben nő a talaj vegyszerterhelése. Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének vizsgálata szerint azokon a kísérleti területeken, ahol MON 810-es kukoricát vetettek, ezerszer-kétezerszer nagyobb mennyiségben mutatható ki Bt-toxin, mint amennyit a hazai jogszabályok szerint ki lehetne juttatni egy adott területre" - figyelmeztet Fidrich. Ráadásul a méreganyag lebomlása is igen lassú, nyolc százaléka még egy év után is kimutatható az érintett területen. A toxin a talaj mikroorganizmusaira ugyancsak káros hatással van, emellett védett lepkefajokat is veszélyeztet.

A génmódosított növényfajták termőterülete világszerte hozzávetőleg százhuszonötmillió hektár, amely Fidrich szerint az összes mezőgazdasági területhez viszonyítva nem túl magas arány: körülbelül két és fél százalék. Európában ez - a nagymértékű elutasítottság miatt - jóval 0,2 százalék alatt marad. "Kontinensünkön nagyon csekély a génmódosított növények termőterülete. Spanyolország mellett csak Romániában termesztik a GM-kukoricát nagyobb mennyiségben".

A környezeti veszélyek mellett hatalmas gazdasági károkat is elszenvedhetnek a MON 810-et használó termelők. Az európai fogyasztók többsége elutasítja a genetikailag módosított élelmiszereket, így Európában szinte csak garantáltan GM-mentes termékeket lehet eladni. "A GM-kukorica bevezetése "megbélyegezné" hazánkat és európai vevőink elfordulnának tőlünk. Amennyiben mégis megpróbálnánk kukoricát exportálni, a GM-mentesség igazolása nagy pluszköltséget jelentene" - magyarázza a szakember. Ha ugyanis Magyarországról az európai piacra szeretnénk mezőgazdasági terméket exportálni, általában mellékelnünk kell egy igazolást, amely szerint a növény GM-mentes. Jelenleg - mivel hazánkban tilos génpiszkált növényeket termeszteni - az agrártárca gond nélkül ki tudja állítani ezeket az igazolásokat. Amennyiben azonban itthon is engedélyeznék a GM-kukorica termesztését, az exportra kerülő kukorica és vetőmag szállítmányokat külön-külön be kellene vizsgáltatni. Ennek költsége Fidrich szerint vizsgálatonként harminc-negyvenezer forintra rúgna, amelyet a hazai termesztőknek, forgalmazóknak kellene kifizetniük.

A programvezető szerint egyelőre nem valószínű, hogy gyomirtószer-tűrő Roundup fajták európai termesztését engedélyezné az EU. " Charles Benbrook jelentése erős figyelmeztetés az európai vezetők és gazdák felé, hogy ha Európában is termesztenék a génmódosított növényeket, akkor a gazdák sok pénzt vesztenének, és még a kezelhetetlen gyomnövényekkel is küzdeniük kellene" - fogalmazott Fidrich.