Nyitottak a külsős dolgozókra a cégek

A hazai munkaadók jóval nyitottabbak nem saját állományukban lévő munkaerő foglalkoztatására, a régióbeli országok vállalatvezetőinél. A dolgozók beillesztésében (felvétel, betanítás) azonban a régiós átlagnál kisebb arányban alkalmaznak a saját munkaerejükével azonos bánásmódot.

A Manpower világszerte harmincöt ország negyvenegyezer munkaadóját kérdezte meg, hogy aktuális képet alkosson a nem saját állományú dolgozók szerepéről és helyzetéről a gazdálkodó szervezetek emberi erőforrás menedzsmentjében. Magyarországon hétszázhetvennégy munkaadó vett részt a felmérésben.
A vizsgálat eredményeiből kiderül, hogy a munkaadók hatvankét százaléka szerint vállalatuk emberi erőforrás stratégiájában a nem saját állományú dolgozók nem töltenek be fontos szerepet. A kérdésre a cégvezetők harmincnégy százaléka válaszolt igennel, a bizonytalanok aránya négy százalék volt.

Magyarországon nemcsak a régiós, hanem a globális átlagot is meghaladja azon munkaadók aránya, akik a saját munkaerő foglalkoztatása mellett a külső dolgozók bevonásának is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A magyarországi megkérdezettek 38,1 százaléka ítélte fontosnak a nem saját állományú munkaerő szerepét, míg 60,6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem tölt be fontos szerepet vállalatuk stratégiájában.


Magyarországon a legnagyobb arányban az észak-magyarországi (44,3 százalék), a budapesti (43,3 százalék) és az észak-alföldi (41,4 százalék) régióban születtek igenlő válaszok. Iparági bontásban a vendéglátás vezet 46,1 százalékkal, míg a sereghajtó a mezőgazdasági, halászati, vadászati és erdőgazdasági szektor, alig harminc százalékkal.

Utóbbi azért is meglepő, mert a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatásának legfőbb indoka a felmérés szerint a szezonálisan megugró munkaerő-igény. A munkaadók több mint hét és fél százaléka legfontosabb okként speciális tudásigényű munkakörök betöltését, míg 7,2 százaléka létszámstopot, vagy más korlátozást jelölt meg.

A magyarországi válaszadók 55,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy a kölcsönzött, kihelyezett, külsős dolgozók ugyanolyan bánásmódban részesülnek-e, mint az állandó munkaerő, míg a régiós cégvezetők hetvenkét százaléka adott erre a kérdésre pozitív választ.