Cégvagyonok nyomában

Hiába az új csődtörvény, a jogszabály nem a vagyont menti, hanem bűnösöket keres. A több hónapig, sokszor évekig tartó büntetőeljárás alatt a cégvezetőnek számos lehetősége van a cégvagyon kimentésére. Többségük ki is menti azt.

"A hitelező sosem tudja úgy behajtani pénzét az adóstól, mint a bank, vagy az APEH. Mások az eszközök, korlátozottak a lehetőségek; okosabbnak, ügyesebbnek, szemfülesebbnek kell lenniük a hivataloknál" - mondja Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője. "A cég egy köntös, amit a magánember az üzleti életben magára ölt, így a cégvezető életvitele sok mindent elárul. Felmérésünk szerint tíz adósból nyolc új, vagy frissen felújított, értékes házban él. Senkinek nem szúr szemet, hogy míg céges életükben alapvető kötelezettségeiket sem teljesítik, addig privát életükben a pénzügyi gondok nem tükröződnek az életszínvonalukon." A hitelezés során mindig figyelni kell a látszatra: feltűnő lehet a költekezés, a gyakori külföldi utak, a költséges hobbi, drága autó. "2009-ben felszámolási eljárás alá került egy cég, hitelezői kétmilliárdot követelnek a társaságtól. Mindenki tudta, hogy az ügyvezető ritka, drága, márkás autóval jár, Spanyolországban vett villákat, minden idejét jachtján tölti. Az senkinek sem jutott eszébe, hogy ha felszámolásra kerül sor, nem tud majd fizetni" - ragad ki egy példát Csatlós Csilla. Hozzáteszi: meggyőződése, hogy az ügyvezető saját vagyona megvan valahol. "Mostanában a vagyonmentés preferált formája drága külföldi ingatlan vásárlása. Jellemző még a drága autó, amit lízing, vagy bérlet helyett készpénzért vásárolnak, saját névre."


A gond az, hogy meggyanúsítani valakit nagyon nehéz, márpedig a magánvagyon zár alá helyezéséhez gyanúsított kell. "A jogszabály nem arra koncentrál, hogy mentse a vagyont, hanem arra, hogy bűnöst találjon. Pedig a gazdasági bűncselekményeknél először a vagyon megmentésére kellene fókuszálni."

A lassúságról nem a rendőrök tehetnek, sokszor a tárgyi feltételek sem adottak a hatásos és gyors nyomozáshoz. "A nyomozók központi adatbázist használnak a cégvezető üzleti kapcsolatainak felderítésére, így átlagosan egy hétig tart, míg a lekért adatok megérkeznek. Pedig a kereskedelmi forgalomban lévő cégtárak - amiket bárki megvehet - gyorsabban (egy kattintás) hoznak eredményt". Csatlós Csilla úgy véli: hiba volt, hogy a jogalkotó politikusok  az új csődtörvény előkészítése során nem kérték ki az érintett szervezetek, gazdasági szereplők véleményét. "Hiába az új törvény, a cégfantomizáció útjába nem gördít akadályt. "Hiába jön vissza egy tértivevényes levél "ismeretlen" jelzéssel egy frissen megvásárolt cég új címéről, az a törvény szerint nem gyanús. A törvény készítői nem írták elő azt sem, hogy a cégeladás napján készült mérlegbeszámolót, valamint "nullás" igazolást kell csatolni az adásvételi szerződés mellé, pedig amikor átalakul egy cég, akkor ez mind szükséges."

A megfelelő jogszabályi háttér és infrastruktúra nélkül a csaló cégvezetők elleni küzdelem pedig csupán szélmalomharc, a jelen helyzet tovább erősíti a hazai korrupciós mutatókat.