Illetékfizetés részvény, üzletrész után

A közteherviselés átalakításáról szóló törvénymódosítás januártól illetékkötelessé teszi az ingatlannal rendelkező társaságok vagyoni betétjeinek megszerzését is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén illetéket kell majd fizetni például egy üzletrész vagy egy részvény megvásárlása után.

Az ingatlanszerzéshez kapcsolódó illetékfizetés kijátszását kívánta megakadályozni a kormány azzal januártól életbe lépő módosítással, amely illetékkötelessé teszi a belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzését. A jogi kiskaput abban látták, hogy a céges ingatlan adásvétele helyett, pontosan azért, hogy ne kelljen illetéket fizetni, inkább a társaságban vásárolt jelentős részesedést az érdeklődő. Így aztán tagként dönthetett az ingatlan sorsáról, rendelkezhetett azzal.

Háromnegyed felett él az új szabály

Az új törvényi előírás rögzíti, hogy az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (üzletrész, részvény, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése kapcsán illetékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri, vagy meghaladja az összes vagyoni betét hetvenöt százalékát. A háromnegyedes részesedés eléréséig tehát nem kell az illetékkel számolni, később viszont az összes megszerzett vagyoni betét után beáll a fizetési kötelezettség. Lássuk, mit is jelent mindez kissé pontosabban!


A szabály teljes körű érvényesülése érdekében össze kell számítani a vagyonszerző és a közeli rokonok, valamint gazdasági érdekeltségek tulajdonában lévő vagyoni betéteket is - olvasható a miniszteri indokolásban. Az illetékfizetést tehát a kapcsolt felek tulajdonszerzésével sem lehet elkerülni. A hetvenöt százalékos mérték megállapításánál figyelembe kell tehát venni a vevő, annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője, az előzőekben felsorolt személyek - önálló vagy együttes - többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, valamint a magánszemélyekkel és szervezetekkel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet tulajdonában álló vagyoni betétek arányát is.

Fontos továbbá, hogy a hetvenöt százalék elérésekor az illetéket nem csak a legutolsó vagyoni betétre (vagyis amelyikkel az összeszámítandó betétek aránya elérte a hetvenöt százalékot), hanem valamennyi korábbi ügylettel megszerzett összeszámítandó, tehát az összes vagyoni betétre esően meg kell majd fizetni.

Milyen értéket vesznek alapul?

Tisztázni kell azt is, hogy az illeték megállapításakor milyen értéket számol majd az adóhatóság, mivel a fizetési kötelezettség alapvetően mégis csak a cég tulajdonában lévő ingatlanokkal áll kapcsolatban. Az illeték alapja éppen ezért a társasági tulajdonban álló ingatlanok forgalmi értékének az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétekre eső hányada.

A törvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy az ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a hetvenöt százalékos feltétel bekövetkeztének (összeszámítással, vagy anélkül) időpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel.

Illetékalap csökkentő tényezőként kell azonban figyelembe venni az öt évnél régebben, illetve a szabályozás hatálybalépése előtt visszterhes módon megszerzett, valamint az ajándékozás vagy öröklés útján megszerzett vagyoni betétekre, illetve - hetvenöt százalék feletti újabb részesedés megszerzése esetén - azon vagyoni betétekre eső forgalmi értéket, melyek után már fizettek illetéket. Januártól változnak az illetékkulcsok is, így egymilliárd forintig négy százalék, az illetékalap ezt meghaladó része után pedig két százalék, de legfeljebb kétszázmillió forint illetéket kell majd fizetni.