Diszkriminált anyák a munkaerőpiacon

A magyar foglalkoztatók változatlanul diszkriminálják a nőket. Az anyabarát munkáltatói gyakorlat terjedését főként a mindent felülíró, rövidtávú üzleti szemlélet, illetve a nemi szerepekről való sztereotip vélekedés gátolja - állítja a Jól-Lét Alapítvány.

A kismamák munkaerőpiaci helyzetéről szóló adatok tanúsága szerint nem változik a nőkkel szembeni munkáltatói gyakorlat. Egy-egy figyelemreméltó intézkedés akad ugyan a vállalatoknál (például atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása, nevelési tanácsadás a munkahelyeken), ám rendszerszintű, a vállalat egészét átfogó, minden munkavállalóra kiterjedő, "anyabarát" működésre hazai példa nemigen van, a cégek gyakran a kötelező munkajogi előírásokat sem tartják be. Ezt támasztja alá a Jól-lét Közhasznú Alapítvány kutatása is, amelyet tíz érintett szakérő és harminchárom HR-vezető bevonásával végeztek.

Kutatási eredmények
- A cégek akkor is élenjárónak ítélik magukat egy-egy intézkedés alkalmazását illetően, ha azt csupán esetenként használják, vagy csak a munkavállalók szűk köre számára teszik elérhetővé.
- A diszkrimináció és az esélyegyenlőség fogalmának értelmezése szintén gondot jelent a vállalkozásoknak. A legtöbb cég úgy véli, akkor biztosít esélyegyenlőséget, ha "nem gördít akadályt mások elé". Pedig ehhez arra is szükség volna, hogy lehetőségei szerint részt vegyen az akadályok leküzdésében.
- A vizsgálat másik szomorú tanulsága, hogy a munkajogi előírások betartása (például a gyermekgondozási szabadság utáni visszavétel) a hazai cégeknél nem általános. Ha a munkaadó mégis eleget tesz jogszabályi kötelezettségének, azt nagy szívességnek, kegyes cselekedetnek tartja.

Az alapítvány szerint az anyabarát munkáltatói gyakorlat terjedését főként a nemi szerepekről alkotott sztereotip vélekedések gátolják. "A család ellátását a munkáltatók kizárólag női feladatnak tekintik. Elképzelésük szerint csak a nőknek van magánéletük, így a munka világa továbbra is a teljes életét a munkájának szentelő férfira szabva működik. A gyermekvállalás ezért megtöri a nők karrierjét, sőt az anyává válás lehetősége miatt már a pályakezdő hölgyeket is diszkriminálják a munkaadók" - szemlélteti a kismamák munkaerőpiaci helyzetét Keveházi Katalin, a Jól-Lét alapítvány ügyvezetője. Az anyabarát vállalati politikák terjedését a mindent felülíró, rövidtávú üzleti szemlélet is gátolja, amely számára a humántőke megtérülése, megóvása nehezen értelmezhető.


"Számos olyan munkaszervezési megoldás létezik, amely rugalmas munkaidőt, munkavégzést tesz lehetővé a kisgyermekes anyák számára. Ilyen például az állásmegosztás és a részmunkaidős vagy távmunkás foglalkoztatás. Fontos, hogy ezek a lehetőségek - a magánélettel összeegyeztethetően - bármelyik munkavállaló számára elérhetőek legyenek. Tehát a férfiak számára is, hiszen ők is kerülhetnek olyan élethelyzetbe, hogy nem tudnak napi tizenkét-tizennégy órát dolgozni" - hangsúlyozza a szakember. A cégeknek mindenek előtt azzal az előítélettel kell leszámolniuk, miszerint a kisgyermekes anyuka nem lehet jó munkaerő. A felsorolt foglalkoztatási formák mellett számos egyéb "anyabarát eszköz" létezik - akár a cégek is kifejleszthetnek új módszereket. Egyes országokban például szoptatószobák állnak a kismamák rendelkezésére, máshol a gyermekfelügyeletet próbálja különböző módszerekkel segíteni a vállalat.

Az alapítvány szerint a nők munkaerőpiaci helyzetének javulásához elsősorban szemléletbeli változásra van szükség. Emellett állami ösztönzőket is érdemes volna bevetni, a kisgyermekes anyák foglalkoztatásának ösztönzésére.