Fáradtság és teljesítmény

Hirtelen érkezett az idén a téli idő, a sötét, borongós időjárás. Érdemes megvizsgálni ránk gyakorolt hatását, illetve a munkateljesítményünkkel fennálló összefüggéseit.

A legtöbb ember reggel meglehetősen korán indul munkába, és délután, estefelé érkezik haza. Legtöbbünkre negatív hatással van a lecsökkent napsütéses órák száma, a hideg idő, a nehézkesebbé váló közlekedés. A fizikai erőnlét aktivizálása is jóval több energiát emészt fel, mint az év melegebb hőmérsékletű szakaszaiban.

A náthás, influenzás időszakok nem csak az iskolák rémei, könnyen a munkahelyek mumusává is válhatnak. Itt nem is a táppénzre menő emberekre, sokkal inkább a betegen, vagy fáradtan munkába állók hatékonyságának csökkenésére gondolunk.


A munkalélektan a dolgozó ember fizikai és pszichés állapotát befolyásoló tényezőket kutatja. A feltárt eredmények alapján pedig új stratégiák alkalmazására, a munkarend, vagy munkaritmus átalakítására biztatják a munkaadókat. Miért kell figyelnünk az árulkodó jelekre, mit tehetünk a jobb teljesítmény érdekében?

A hosszan tartó fáradtság, kimerültség olyan terhelési tényezőktől is jelentősen függhet, mint a hőhatás hirtelen változása. A jó főnök, vagy jó vezető az aktuálisan befolyásoló tényezők szerint ítéli meg beosztottjainak aktivitását, megkülönböztetve a motiválatlanságot, vagy a magánéleti vonatkozásokat a fáradtságtól. A piac egyre nagyobb, egyre differenciáltabb, és azok a szervezetek, akik figyelembe veszik dolgozóik fizikai és pszichés egészségét, hosszabb távon is hatékonyak tudnak maradni, így gazdasági előnyre szert tenni.

Ehhez folyamatos és jól működő kommunikáció kell, naprakészen tájékoztatva a cégnél dolgozók munkájáról és ehhez kapcsolódó egyéni információiról. A fáradtság, kimerültség már rövid távon is különböző fizikai és pszichés tüneteket alakíthat ki, amely károsan hat az elvégzendő munkára, valamint a társas környezetre. A leghamarabb megjelenő tünetek az ingerlékenység, koncentrálóképesség csökkenése, figyelemhiány, érzékszervi diszfunkció, később pedig a mozgáskoordinációs zavarok.



Ahhoz, hogy rugalmasan kezelhessünk egy-egy ilyen felmerülő nehézséget, ismerni kell a munkahely profilját, a termelés, munkavégzés menetét, az ott dolgozó emberek igényit, elvárásait és nem utolsó sorban az eddigi munkavégzésük hatékonysági fokát.

Kevés az olyan vezető, vagy tulajdonos, aki ezt időben, úgymond zsigerből érezve ismeri és alakítja ki. Egy munkapszichológus, vagy tréner viszont könnyen gördülékennyé teszi a kissé megfáradt, kimerülni látszó kapacitások mobilitását. Megfigyelve a cég tevékenységének alapvető jellemzőit, a vezető vagy tulajdonos elvárásait, valamint a munkavállalók igényét, feltérképezi a valós kapacitás akadályait. Miután megtörtént a megfigyelés és feltérképezés, a közösen lefektetett szabályrendszer már szinte magától értetődve kialakul, amely során a pihenés és a hatékony munkaidő egymás szolgálatába állva halad a siker és a hatékonyság útján.

www.1life.hu