Gyanús jelek a Biztos kéz program körül

A lánctartozások felszámolása érdekében életre hívott "Biztos kéz program" több sebből vérzik. Célkitűzései számos jogszabállyal nincsenek összhangban, ráadásul a fedezetkezelői rendszer a túlbonyolított adminisztráció ellenére is alkalmat ad alvállalkozók és "szubalvállalkozóik" rosszindulatú fellépésére - állítja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Az építőipar jelenlegi helyzetéért a felelőtlen költségvetési túlköltekezés, a nemzetközi pénzügyi válság mellett a rendkívül laza, gyakran visszaélésre is ösztönző jogszabályok (például a kft.-k minimumtőkéjének leszállítása, vagy az egyórás cégbejegyzés) okolhatóak - vélekedik Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke. Ezt a körbetartozásokkal, tőkeszegény cégekkel, csalárd vállalkozókkal és megrendelőkkel tarkított "építőipari csendéletet" törné meg a jogalkotó jogszabály-dömpingjével.

"A valóságot figyelmen kívül hagyó, kőkemény - ráadásul gyakran következmény nélkül is áthágható - szabályok, és a bürokratikus terhek halmozása nem oldja meg az építőipar problémáit. Ráadásul a fennen hangoztatott, bürokrácia-ellenes nyilatkozatokkal is ellentétben áll" - bírálja "az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról" szóló 2009. LVII. törvényt, valamint a hozzá kapcsolódó kormányrendeletet a szövetség. Szerintük a törvénymódosítások - a lánctartozások megszüntetése helyett - csupán az építőipar problémáinak elmélyítésére alkalmasak.

Feltőkésítés - varázsütésre

A törvénymódosítások nyomán vállalkozói kivitelezői tevékenységet csak olyan cég vállalhat, amely legalább az első részteljesítésig képes finanszírozni saját költségeit és alvállalkozóinak díját [Étv. 39/A.§(5)]. Bár az elképzelés az érdekvédelmi szervezet szerint helyénvaló, megvalósításának a piaci-, gazdasági-, és társadalmi alapja nem biztosított. "A törvény kihirdetése és életbe lépése közti időszak még ahhoz is kevés, hogy a vállalkozók tisztában legyenek az elvárásokkal. A mai gazdasági helyzet egyébként sem kedvező a cégek feltőkésítéséhez, vagy a hiányzó források bankhitelekkel való pótlásához. A célok teljesítéséhez a törvényhozónak így minimum másfél-két évet kellene biztosítania" - véli az érdekvédelmi szervezet elnöke.


Az új szabály hatására az építőipari vállalkozók legalább felének meg kellene szüntetnie tevékenységét, hiszen - az évek óta halmozódó problémák miatt - nem tudnak megfelelni a regulának. Mindez további munkahelyek megszűnéséhez, illetve a már elvállalt munkák teljesítésének leállításához vezethet. A vállalkozások és megrendelőik másik várható reakciója, hogy egyszerűen fittyet hánynak az új szabályra. Magánberuházók körében erre igen nagy az esély, hiszen egyelőre nincs olyan jogszabály, amely szankcionálná az előírás teljesítésének elmulasztását.

Csendőr-szerep a fővállalkozóknak?

Több sebből vérzik az a szabály [Étv. 39/A.§(6)] is, mely szerint végszámlája kiegyenlítését az építtetővel szerződött vállalkozó csak akkor várhatja, ha a "kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozói kivitelezők" követelésének kiegyenlítését - azok fizetési határidejétől függetlenül - hiánytalanul igazolja. (Ez az előírás - csakúgy, mint az előfinanszírozási kötelezettség - a 2010. január elsejét követően megkötött összes építési szerződésre alkalmazandó.)

A törvény nem határozza meg, hogy pontosan kik tartoznak az "alvállalkozói kivitelezők" körébe, a szakma ezért attól tart, hogy a teljes alvállalkozói láncolat kifizetéseit a fővállalkozónak kell majd felügyelnie.

"A törvényi előírás csak azokra az alvállalkozó kivitelezőkre vonatkozhatna, akikkel a fővállalkozó közvetlen szerződéses jogviszonyban áll. Ellenkező estben súlyos alkotmányossági aggályok vetődnek fel, hiszen a fővállalkozót olyan jogviszonyokért tenné felelőssé a törvény, melyekre semmilyen hatása, befolyása nem lehet" - véli a szövetség.

Hibát hibára halmoztak

A törvénymódosításokhoz kapcsolódó kormányrendeletben - ami rögzíti a fedezetkezelő intézményével kapcsolatos részletes regulákat is - szintén számos hibát fedezett föl az érdekvédelmi szervezet. "A rendelet nem csupán az építtetői fedezetkezelő igénybevételével létrejövő szerződéseket, hanem valamennyi építési szerződést rendezi; sok esetben indokolatlanul vegyítve a két, eltérően működő szerződéses viszonyrendszer szabályait. A szabály céljának megvalósulását más törvények előírásai is megakadályozhatják, a jogszabályok összhangba hozása ugyanis több területen elmaradt" - állítják az ÉVOSZ szakértői, akik összesen tizennégy ponton kifogásolják a kormányrendeletet.

A szervezet élesen bírálja, hogy a fedezetkezelő csupán a pénzügyi elszámolási rendszerben érintett (semmilyen műszaki kompetenciával nem rendelkezik), így kénytelen az építtető által megbízott műszaki ellenőr rendelkezéseinek megfelelően eljárni. Az építőipar generális problémáinak (ki nem adott teljesítési igazolások; indokolatlan minőségi levonások; vitatott késedelmek miatti kötbér és kártérítési igények; el nem ismert pótmunkák) megoldására tehát a jogszabály kísérletet sem tesz.


A kormányrendelet nem rendezi a szerződésmódosítások problematikáját sem. Pedig gyakori gond, hogy az építtetők az eredeti műszaki tartalomhoz képest pótmunkát rendelnek el, ennek dokumentálására azonban nem hajlandóak. Így az egész rendszer megdőlhet, hiszen a többletösszegek fedezetéről sincsen semmiféle rendelkezés.

A hiányos szabályozás ráadásul arra is alkalmat ad, hogy a becstelen alvállalkozók meggátolják a fővállalkozók kifizetését. Az elektronikus alvállalkozói nyilvántartási rendszer ugyanis a számla kifizetése esetén pozitív megerősítő bejegyzést vár el az alvállalkozóktól és szubalvállalkozóktól. Ha pedig egy cégvezető "elfelejti" bejegyezni (vagy szándékosan nem jelzi) a kifizetést, a fedezetkezelő visszatartja a fővállalkozó pénzét, és - immár a fővállalkozó járandóságából - fizeti ki még egyszer a "feledékeny" cégvezetőt.

Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának elnöke szerint a biztos kezet "rossz helyre tette" a jogalkotó. "A fedezetkezelő csupán a meglévő pénzt kezeli, pedig biztos kézre az épület, valamint a kivitelezési költségek tervezésekor is szükség volna. Így nem születnének olyan tervek, amelyek megvalósítására nincs elegendő pénze a megrendelőnek, és közbeszerzést sem írnának ki ilyen projektekre" - emeli ki a törvény egyik hiányosságát a szakember.

Az ÉVOSZ - a törvény és a kormányrendelet súlyos hiányosságaira való tekintettel - a problémás regulák hatálybalépésének időbeli eltolását javasolja a kormányzatnak. Ha a rendelkezések hatálybalépését másfél-két évvel elhalasztaná a jogalkotó, a jogalkalmazók felkészülhetnének a változásokra, a kormányzat pedig próbaprojektekkel tesztelhetné a rendeletben lefektetett szabályokat. Az így szerzett tapasztalatokat később, a jogszabály átalakítása során is felhasználhatná a törvényhozó.

Az ÉVOSZ részletes álláspontját ide kattintva olvashatja el.