Lassú fellendülésben bíznak a cégvezetők

Legkorábban 2010 második félévében kezdődhet gazdasági fellendülés, legalább is a magyar cégvezetők szerint. Jelenleg drasztikusan nő a felszámolási eljárások száma, a folyamat hónapokon belül elérheti csúcspontját.

A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint a megkérdezett több száz magyar vállalatvezető 41,6 százaléka nem reménykedik gyors gazdasági fellendülésben, bíztató jelekre legkorábban 2010 második felében számítanak. Mivel jó ideje ezt sugallja a média is, így a dátumot megjelölők valószínűleg nem tudják, mire számítsanak.
Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója szerint a magyar vállalkozások jó irányban keresgéltek a túléléshez; a legtöbben új piacokat kerestek. Dercze úgy látja, hogy nő a tudatosság a hazai cégvezetőkben, hiszen második legnépszerűbb intézkedés a válság kezelésére az volt, hogy a cégek a vállalkozások áttekintették kintlévőségeiket. Úgy véli, hogy ma már sokkal hamarabb lépnek a behajtás ügyében a vállalkozások, jelentősen nőtt a belső credit management tudatossága is.

A válság kezelésére a cégek körében a finanszírozási struktúra átalakítása lett a harmadik legnépszerűbb megoldás. Mivel az idei év első néhány hónapjában erőteljesen szűkültek a banki finanszírozási lehetőségek, a cégek inkább szállítóikkal "finanszíroztatnak" azaz tovább lassítják a kifizetéseket. Egyes cégek rövidlejáratú forgóeszköz-finanszírozásuk egy részét faktorfinanszírozásra váltották, bár ez utóbbi kicsit drágább megoldás.

A válság talán legszembetűnőbb jele az árbevétel visszaesés: a megkérdezettek 42,48 százaléka tíz százalék feletti visszaesésről számolt be, 18,38 százalék esetén öt és tíz százalék között, míg 14,32 százalék esetén öt százaléknál kisebb mértékű volt a visszaesés. Dercze szerint ez tipikus jelenség, hiszen a magyar cégek jelentős kereslet-visszaesést tapasztalhattak, amit jól mutat a magyar export zuhanása és a GDP számok hanyatlása is. Az országigazgató szerint ezekből az adatokból olvasható ki a legjobban a pénzügyi válság következményeinek reálgazdasági hatása.
Ugyancsak negatív fejlemény, hogy a Coface adatai szerint a cégek 78,69 százalékának van rendszeresen lejárt követelése. Dercze szerint a közel nyolcvan százalékos arány nagyon nagy, de nem meglepő. Az a 20,34 százaléknyi megkérdezett vállalkozás, amelynek nincsenek ilyen gondja, vélhetően pótolhatatlan szállító lehet, és erősek a piacon. Ilyen körülmények között nagyon fontos a hitelezői védelem, és a jó követeléskezelés. Tapasztalatok szerint a számla lejárata utáni első két-három hétben nagyon nagy valószínűséggel szedhető be a teljes összeg, kilencven-százhúsz nap után azonban a behajthatóság esélye radikálisan csökken.

A cégek saját bevallása szerint 57,63 százalékuk esetében nőtt a lejárt kintlévőségi állomány. Ennek következtében a kis cégek folyamatosan mennek tönkre, a felszámolási eljárások száma pedig folyamatosan nő. Érdekes fejlemény, hogy míg év elején a cégek harmincnégy százalékának volt ötvenmillió forint feletti kintlévősége, mára ennek aránya elérte a 40,62 százalékot, azaz a válság nagyobb cégek esetén is negatívan hat a kintlévőség-állományra.