Nehézkes a szellemi termékek értékesítése

Az utóbbi pár évben kevesebb hazai találmányt jegyeztek be, mint korábban. A magánszemélyek nehezebben találnak vevőt szellemi termékeikre, mint a vállalkozói formában fejlesztő feltalálók.

"Bármilyen meglepő, a találmányok területén az egyéni bejelentők száma lényegesen magasabb az intézményi bejelentéseknél, ám az utóbbi években csökkent az egyéni bejelentések száma" - tájékoztatta lapunkat Rónaszéki Tibor szabadalmi ügyvivő, a Paintorg Kft. ügyvezetője. "Védjegyeknél más a helyzet: ott az intézményi bejelentések száma nagyságrenddel magasabb az egyénieknél, ami érthető is, hisz a védjegy lényegében egy marketing eszköz. Jelentősége a vevők megszerzése, megtartása és irányítása szempontjából kiemelkedő, így a gyártó és forgalmazó gazdasági társaságok kezében hatékony eszköz."

Az iparjogvédelem megléte a feltalálóknak, bejelentőknek fontos, mivel az oltalom segítségével lehet meggátolni, hogy egy új és valóban értékesnek tekinthető műszaki megoldást, vagy éppen egy jó formai kialakítást, esetleg egy széles ismertséggel rendelkező termék vagy szolgáltatás elnevezését bárki engedély nélkül használhassa. "Az új megoldások mögött minden esetben jelentős szellemi és anyagi befektetés húzódik." Kevesen tudják, de a szellemi alkotások vagyon értékű joggal bírnak, ez határozza meg egy-egy találmány érétkét. Találmány valódi érétkét - hasonlóan az ingatlanokhoz - értékbecslő állapítja meg annak műszaki szintje, felfedezési időpontja, hazai és külföldi védelem megléte, illetve gazdasági súlya alapján.


A találmányok becsült értéke irányadó az értékesítésnél, ami tulajdonképpen minden feltaláló célja. Rónaszéki szerint a cégek hamarabb találnak partnerre, mint a magányos feltalálók, s könnyebben fizetik ki az eljárási díjakat is, ami oltalmi formától függően két-háromszázezer forinttól egészen négymillióig terjedhet. Hozzáteszi: a milliós kiadások már a külföldi oltalomszerzésre vonatkoznak.

Pintér László nyugdíjas feltaláló, polgári szakmája mozdonyvezető. Elmondása szerint magánszemélyként szinte lehetetlen értékesíteni a találmányokat, mert nagy a szakmai féltékenység, és divat az ipari kémkedés. Úgy látja, azok a találmányok, amik valódi innovációs alapot nyújtanak egyes iparágaknak nem karolják föl, szemben az "értelmetlen" találmányokkal.

Babos László viszont, garázscége égisze alatt fejlesztett ki egy, a jelenlegi legjobb hangsugárzók által produkált hangminőségénél tizenhat-hússzor jobb minőséget nyújtó hangfalrendszert. Elmondta: egy szabadalmi ügyvivőt bízott meg a találmány hazai és nemzetközi oltalmainak megszerzésében. "A hazai, európai és amerikai bejelentés már megtörtént, mozognak a fogaskerekek." Úgy látja, az iparjogvédelmi oltalom megszerzése koránt sem akkora feladat, mint teljesíteni a K+F, és innovációs pályázatok feltételeit.

Rónaszéki Tibor tapasztalata szerint érdemes csatlakozni a szabadalmi ügyvivők által kínált innovációs adatbázisokba, melyek kapcsolatot teremtenek a kockázati tőkével rendelkezők, a kreatív személyek, valamint terméket kereső vállalkozások között.