Elemekkel dacolnak a boltosok

Bár a szárazelemet árusító boltok július óta kötelesek visszavenni az elhasznált áramforrásokat, sok kereskedő nem is hallott erről a kötelezettségéről. Pedig a mulasztásért kemény büntetés jár: első alkalommal százezer, ismétlődő vétség esetén akár negyedmillió forintra is "megvághatják" a figyelmetlen vállalkozót.

"2005 augusztusa óta biztosítunk elemgyűjtő edényeket a kereskedőknek, többségük azonban nem mutatott túl nagy érdeklődést szolgáltatásunk iránt. Néhány vállalkozó egyenesen elutasította ingyenes ajánlatunkat" - mondta lapunknak Cserépy Zoltán, az elem- és akkumulátorhulladékok kezelésével foglalkozó Re’lem Kht. ügyvezető igazgatója. Az érdektelenség Cserépy szerint valószínűleg a kereskedők gyanakvásának volt köszönhető: sokan egyszerűen nem hitték el, hogy a gyűjtőedények kihelyezéséért és a használt elemek elszállításáért nem kell fizetniük. Július óta azonban - mióta módosult az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló kormányrendelet - egyre több igénylés fut be a céghez. Idén nyáron többen rendeltek konténert, mint azelőtt három év alatt összesen, így a Re’lem által kihelyezett gyűjtőedények száma az év végéig valószínűleg húszezer fölé emelkedik. Cserépy szerint viszont sok kereskedő még mindig nincsen tisztában visszavételi kötelezettségével.

Július elseje óta minden szárazelemet árusító kereskedő köteles visszavenni a használt elemeket a fogyasztóktól. Az érintett vállalkozók több cégtől is igényelhetnek gyűjtőkonténert, amelynek kiszállítása és rendszeres ürítése díjmentes.

Bár a kötelezettségüket elmulasztó cégek tetemes bírságra számíthatnak, Cserépy szerint csak a legügyetlenebbek akadnak fenn a rostán. "Ideiglenesen akár egy papírdobozt is kinevezhetnek gyűjtőedénynek, hiszen a jogszabály csupán a használt elemek visszavételét és gyűjtőedényben való tárolását követeli meg a kereskedőtől. A gyűjtőedény milyenségére vonatkozóan semmiféle megkötés nincs, így akár egy felcímkézett kartondoboz használatával is megúszhatja a büntetést a kereskedő" - magyarázza az ügyvezető. De rögtön hozzá is teszi: ez hosszú távon nem járható út, hiszen a kereskedő nem tud mit kezdeni a visszavett hulladékkal - ha pedig egyszerre dobja be a kommunális szemétbe, azzal még komolyabb kárt okoz, mintha át sem vette volna.

Bár az elem-visszavételi kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal százezer, ismétlődés esetén pedig negyedmillió forintig terjedő bírságra számíthatnak a cégek, Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnöke még egy olyan esetről sem hallott, amikor boltost büntettek volna az NFH munkatársai. A szakember szerint ennek oka, hogy a kereskedők mellett a lakosság sincs tisztában ezzel a lehetőséggel, így elvétve visznek vissza az üzletbe egy-egy kimerült áramforrást. "Ez a fajta szelektív gyűjtés leginkább az iskolákban és a műszaki, informatikai cégeknél működik. Sok fogyasztó nem is hallott arról, hogy a kereskedőhöz is visszavihetné a használt elemeket. Ahhoz pedig, hogy a kereskedő bírságot kapjon, meg kell tagadnia a visszavételt, amire - ha senki sem szeretne leadni használt áramforrást - nem igazán van ’lehetősége’. A gyűjtődoboz kihelyezését szintén nem tudják számon kérni a fogyasztóvédők, hiszen sok boltos ’pult alatt’ gyűjti a használt elemeket, mondván: így nem vehetnek ki belőle egyet sem a vásárlók".

Antalffy becslése szerint a kereskedők körülbelül harmada nincs tisztában visszavételi kötelezettségével; sokan az érdekképviselet munkatársaitól értesülnek elsőként a szabályról.