Januártól tényleg egy nap lesz a cégalapítás

Az elektronikus ügyintézés bevezetése jelentősen rövidíti az új cégek bejegyzésének, illetve a módosítások átvezetésével kapcsolatos bírósági ügyintézések határidejét. Az eljárási díjak - azaz az illeték és a közzétételi költségtérítés - befizetése miatt azonban illúzió az egy napos cégalapítás. Ezen változtatna az igazságügyi tárca jövő év elejétől tervezett módosítása.

Az úgynevezett egyszerűsített, azaz szerződésmintás cégalapításoknál a cégbíróság az iratok beérkezésétől számított egy órán belül bejegyzi a vállalkozást. Az illetékfizetés miatt azonban még mindig nem lehet egy nap alatt céget alapítani. Hiába készíti el azonnal az ügyvéd a szükséges okiratokat, a befizetés visszaigazolására néhány napot várni kell. A cégbírósági eljárásokért fizetendő díjakat (illetéket, költségtérítést) ugyanis az államkincstárnak kell átutalni. A kincstár az összeg beérkezéséről elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek, amit a bírósághoz küldendő iratokhoz is csatolni kell. Erre az igazolásra a jelenlegi rend szerint azonban néhány napot várni kell, így egy nap alatt még mindig nem lehet céget alapítani. Igaz, ugyan, hogy a cégbíróság az iratok beérkezésétől számítva valóban egy óra alatt bejegyzi a céget.


Az igazságügyi és rendészeti minisztérium által készített, tárcaegyeztetés alatt álló módosítás jövő januártól új, könnyített fizetési rendet vezet be, ami hozzájárul a cégalapítások további gyorsításához. Eszerint az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést (amennyiben fizetni kell) a cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárás megindításának napján is meg lehet fizetni. Ilyenkor a jogi képviselőnek kérelemben kell nyilatkoznia arról, hogy az illetéket és közzétételi költségtérítést már átutalták. A befizetés tényleges teljesítéséről (az összeg megérkezésének időpontjáról) a kincstár egy munkanapon belül fokozott biztonságú, elektronikus aláírással ellátott igazolást küld majd a cégbíróságnak. Ha ez az igazolás a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül nem érkezne meg, erről a tényről a cégbíróság haladéktalanul értesíti az adóhatóságot, amely a körülmények tisztázása után a meg nem fizetett illetéket, illetve közzétételi költségtérítést behajtja.

Az új fizetési rend bevezetésének fő indoka, hogy mind az általános, mind pedig az egyszerűsített cég-, illetve változásbejegyzési eljárásban jelentősen csökkent az ügyintézési határidő - tizenöt napra, illetve egy munkaórára - derül ki az igazságügyi tárca előterjesztéséből. Ennek előnyeit - különös tekintettel a szerződésmintás egyszerűsített cégeljárásra - kisebbítheti az a körülmény, hogy az illeték, valamint a közzétételi költségtérítés befizetését a kincstár csak pár nap múlva tudja visszaigazolni. A jövőben ellenben lehetséges lesz, hogy ezeket az összegeket a cégbírósági kérelem benyújtásának napján fizessék meg.

Külföldi képviselők adószáma

Egy nyáron elfogadott törvénymódosítás következtében a cég nevében eljáró képviselők könnyebb beazonosíthatósága érdekében adószámukat is be kell jegyezni a cégjegyzékbe. Az előírás egyaránt vonatkozik a külföldi és magyar képviselőkre. A gyakorlatban sokszor problémaként jelentkezett a külföldiek azonosítójának a bejelentése. Nem volt világos ugyanis, hogy az APEH-tól kapott azonosító számot, vagy a képviselő külföldi adószámát kell-e feltüntetni. Erre tekintettel külföldi képviselők esetén a tervezet egyértelművé teszi, hogy amennyiben Magyarországon adóköteles tevékenység végzése céljából jelentkeztek be az APEH-nál, úgy ezt az adóazonosítót kell a nyomtatványon feltüntetni. Ha ilyen bejelentkezésre nem került sor, akkor a saját államában érvényes adószámot kell bejelentenie.