Testbeszéd és siker

Egy munkaközösség legfontosabb működési feltétele a minden csatornán sikeres kommunikáció. Erről gondolkodva nem csak a verbális kommunikációt kell számításba venni, de érdemes figyelmet szentelnünk non-verbális kommunikációnknak is.

A testbeszédet a verbális üzeneteknél jóval nehezebb manipulálni, mivel ennek során számos tudattalan reakciót produkálunk. Ma már minden kommunikációs tréningen elhangzik, hogy a testbeszéd ötvenöt és a hang harminchét százalékával szemben a verbális kommunikációs csatorna súlya a kommunikáció során mindössze nyolc százalék. Ez azt jelenti, hogy ha a testbeszéd és a hang nem áll összhangban a kimondott szavakkal, akkor a szavak üzenete fog torzulni, háttérbe szorulni.

Non-verbális kommunikáció során számos jelzést a tudatalattink "vesz", éppen ezért ellenőrzésük képtelenség, vagy csak fokozottan nagy önuralom mellett kontrollálható. Ezek a "mikrojelzések" felelősek azért, hogy minden egyes testrész, rezdülés ugyanazt az üzenetet közvetítse és általában, az így kapott információk nyomán tudjuk eldönteni, hogy valaki őszinte-e vagy sem. Ezen jelek alapján teljesen tudattalanul alakítjuk ki véleményünket és hozzáállásunkat. Egy cég életében nyilván nem cél, hogy minél hatékonyabban tudjuk megtéveszteni munkatársainkat, de jó, ha a testbeszéddel kapcsolatban bizonyos alapvető tényekkel tisztában vagyunk. Ha ugyanis nem ismerjük, és nem tudjuk megfelelően használni ezeket az információkat, könnyen félreértésbe keveredhetünk munkatársainkkal.

Íme néhány dolog, amire általában nem figyelünk tudatosan, bár kontrolljuk módunkban állna, ezek segítségével befolyásolva a rólunk kialakuló képet.

Első a mimika, ami érzelmeink arcizom mozgatásával történő tükrözését jelenti. Szemünk, szemöldökünk és szánk közül a legkevésbé szemünk izmainak mozgását tudjuk befolyásolni, ugyanis erősebb érzelmek hatására pupillánk önkéntelenül kitágul. Szemöldökünk és szánk mozgása felett már erősebb a kontrollunk. Ha odafigyelünk, ezen testrészek tudatos használatával arra is képesek lehetünk, hogy szavak nélkül bíztassunk vagy fegyelmezzünk.

Tekintetünk irányítása talán a legkevésbé megfogható az összes közül, mégis tudatosan irányítható. Segítségével adunk visszajelzést a kommunikáció többi résztvevőjének érzelmi viszonyulásainkról. Sok dolgot ki tudunk fejezni vele, haragot, csodálkozást, együttérzést, de fontos tudnunk, hogy a tekintet mindig csak más kommunikációs csatornákkal együtt értelmezhető.

A gesztus alatt a mozgásos cselekvéseket értjük. Ezek jól elkülöníthető, és kontrollálható jelek. A kéz gesztusai különösen sok jelentést hordozhatnak. Köszönhetünk, elutasíthatunk, hívhatunk és még sok más szándékot kifejezhetünk a mozdulatainkkal.


A testtartásból szintén sok mindenre következtethetünk. Testünkkel érzelmi állapotunkat is ki tudjuk fejezni, nem véletlen például a "magába roskadt" vagy a "kiáll a véleménye mellett" kifejezés. Érdemes megemlíteni az emblémákat is, amelyek, bár nem a klasszikus értelemben vett non-verbális kommunikáció részeit képezik, mostanra mégis ebbe a kategóriába olvadtak bele. Ide értendő a ruházkodásunk, hajviseletünk, illetve a személyes díszek, tárgyak. A külső jegyekkel fontos információkat közölhetünk partnereinkkel, eltérő benyomásokat keltve.

Telefonos kommunikáció esetén a testbeszéd csatornájának szerepét hangunk veszi át. Hangszínünk, hangmagasságunk, beszédtempónk vagy hangerőnk alapján beszélgetőpartnerünk következtet személyiségünkre, hangulatunkra. Elektronikus levélben történő kommunikácó esetén már a hang csatornája is kiesik, csak a verbális nyolc százalék marad. Ha viszont mindenre az írottak alapján következtetünk, az számos félreértés forrása lehet. Emiatt alapszabály, hogy konfliktusos helyzetet írásos formában rendezni tilos. Ha mégis sokan ezt teszik annak oka, hogy így nem kell szembenézni a másik féllel.

www.1life.hu