Fogyatékos dolgozókkal spórolhatnak a cégek

Több mint ötszörösére emelkedik januártól a foglalkoztatókat terhelő rehabilitációs hozzájárulás összege, a parlament tavasszal elfogadott, jövő évi adóemeléseinek értelmében. Megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazásával azonban jelentős megtakarítást lehet elérni.

A munkaadónak rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie, ha az átlagos statisztikai állományi létszáma a húsz főt meghaladja, és a megváltozott munkaképességű alkalmazottainak a száma a létszám öt százalékát nem éri el. A befizetés összege az öt százalékos kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó munkavállalók számától függ. Így például, ha az - általában a könyvelő által kiszámított - átlagos statisztikai állományi létszám huszonegy fő, akkor legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót kell alkalmazni ahhoz, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetni.

2008-ban, ha az öt százalékos létszámból egy fő hiányzott, a vállalkozónak éves szinten 164400 forintot, az idén 177 600 forintot kellett fizetnie. Januártól ellenben közel egymillió forintra, pontosan 964500 forintra rúg az egy főre eső éves összeg. Az eddigiekhez képest tehát jóval többet lehet majd spórolni a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazásával.

Nem csak a "leszázalékoltakat" kell figyelembe venni

Több mint tíz éve van rá lehetőség, hogy a vállalkozások az előírt kvóta teljesítésével kiváltsák a januártól egyébként drasztikusan emelkedő rehabilitációs hozzájárulást - hívja fel az érintettek figyelmét az Állami Foglalkozatási Szolgálat.


Jövő év elejétől némileg megváltozik azoknak az alkalmazottaknak a köre is, akik a kvóta teljesítése szempontjából megváltozott munkaképességűnek tekinthetők, és akik után - az egyéb feltételek fennállása esetén - állami támogatást is lehet igényelni.

A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló az a dolgozó, akinek a régebbi terminológia szerinti munkaképesség-csökkenése 50-66 százalékos, vagy 67 százalék feletti. A jelenlegi szabályok szerint viszont már az egészségkárosodás mértékét állapítja meg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI). Ebben az esetben a 40-49 százalékos, az 50-79 százalékos, vagy 79 százalékot meghaladóan egészségkárosodottak tekinthetők megváltozott munkaképességűeknek. További követelmény, hogy az ORSZI szakvéleménye szerint az érintett rehabilitáció nélkül nem alkalmas a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra, a rehabilitációja azonban mégsem javasolt. 50-79 százalékos egészségkárosodás esetén viszont az egyébként rehabilitálhatónak minősített munkavállalók is ebbe a kategóriába tartoznak.

Fontos ugyanakkor, hogy a rehabilitációs járadék szempontjából előírt foglalkoztatási szint teljesítéséhez a megváltozott munkaképességű dolgozókat legalább napi négy órában kell alkalmazni.

A bértámogatás, START kártya sem kizáró ok

A foglalkoztatási kötelezettség úgynevezett támogatott munkavállalóval is teljesíthető. Költségvetési bértámogatás a munkáltató számára az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor nyújtható, ha a kötelező foglalkoztatási szintet, azaz a rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét teljesíti. A fenti feltételt nemcsak a bértámogatás megállapításakor, hanem annak folyósítása során is figyelemmel kell kísérni. A támogatást fel kell függeszteni, ha a munkáltatónak az előző negyedévi elszámolás során rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos befizetési kötelezettsége keletkezett. Nincs akadálya ugyanakkor annak sem, hogy a foglalkoztatási kötelezettséget a munkáltató START-kártyás álláskereső, azaz inaktív megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával teljesítse.

Mindezekből látható, hogy a vállalkozásoknak érdemes komolyan foglalkozniuk a kérdéssel. Megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása révén egyrészt a rehabilitációs hozzájárulás megtakarításával, másrészt pedig az állami támogatások igénybevételével jelentős költségcsökkentést lehet elérni.