Ha meglop az üzletkötőnk

Minden vállalatnál lehetnek saját zsebükre dolgozó alkalmazottak. Ha a cégvezető nincs résen, egy becstelen értékesítő vagy raktáros több tízmillió forinttal rövidítheti meg a vállalkozást. Egy követeléskezelő cég elemzése szerint a 2008-ra becsült leírási veszteség negyede - azaz több mint ötvenmilliárd forint - enyveskezű alkalmazottak és figyelmetlen munkavállalók számlájára írható.

Az éves leírási veszteség negyedét menthetnék meg a cégtulajdonosok, ha rendszeresen ellenőriznék alkalmazottaik tevékenységét - állítja Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezető igazgatója. A követeléskezelő cég számításai szerint a tavalyi, kétszázhúszmilliárd forintra becsült leírási veszteségből több mint ötvenmilliárd forint az alkalmazottak hibájából keletkezett. Harmincmilliárd forintnyi behajthatatlan követelés mögött a dolgozók szándékos tevékenysége áll.

Így ver át az üzletkötő
Gyakori trükk, hogy az értékesítő ismerős cég nevére nyittat hitelkeretet, ám a kiszámlázott árut valaki másnak, készpénzért adja el. Az is bevált módszer, hogy a raktárból kiszállított termékeket az üzletkötő készpénzes vevőnek értékesíti, az áruról szóló számlát pedig az áfáért adja el. Arra is volt már példa, hogy bizonyos számlákat lesztornóztatott egy alkalmazott és - miután visszaküldette az ügyféllel az árut - kisebb árréssel, készpénzért, egy másik vevőnek adhatta el a termékeket. Így az árrés-különbözet az ő zsebébe vándorolt.

Figyelmetlen cégvezetők

Az okozott kár nagy része Csatlós szerint az ellenőrzési rendszer súlyos hiányosságainak köszönhető. "Egy most zajló ügyben például hatvanmillió forintnyi kinnlevőség behajtása közben derült ki, hogy a hét, különböző címzettnek kiszállított tétel mögött szerződések, megrendelések és szállítólevelek sincsenek. Az adósok nagy része elérhetetlen, a többiek pedig megtagadták a fizetést arra hivatkozva, hogy sosem volt náluk a keresett áru. A gyanú két üzletkötőre terelődött, akik legalább három éve, a vevőkkel összejátszva, saját szakállukra értékesítettek termékeket. Mivel őket bízták meg a kintlévőségek beszedésével is, csak az új követeléskezelési rendszer bevezetésekor derült fény ügyleteikre" - példázza a súlyos ellenőrzésbeli hiányosságokat a szakember. Szerinte a trükköző kollegákat csak szigorú ellenőrzési rendszerrel, szúrópróbaszerű vizsgálatokkal lehetne lebuktatni, ám a cégtulajdonosok többsége nem néz utána partnereinek, alkalmazottainak, sőt az értékesítési folyamatokat és az áru mozgását sem követik nyomon.

Így csökkentsd a veszteséget!

Mivel a leírási veszteségek behajthatatlan kinnlevőségekből keletkeznek, Csatlós szerint a legfontosabb annak kivizsgálása, hogy miért nem sikerült érvényesíteni az egyes követeléseket. "Azt javaslom a cégeknek, hogy követeléseiket már a lejárat napjától kezeljék, így könnyen lebukhatnak a saját zsebre dolgozó alkalmazottak. Érdemes kollegákra csoportosítva is figyelni a kintlévőség-listákat, így a cégvezető látókörébe kerülhetnek azok az alkalmazottak, akiknél kiugróan magas a bebukott követelések aránya. Persze az ártatlanság vélelme minden dolgozót megillet, de az ilyen esetek többségében azért ’kibukik a turpisság’" - fogalmazott az ügyvezető. A szúrópróbaszerű ellenőrzések ugyancsak segíthetnek a leírási veszteség csökkentésében. Alkalmanként érdemes például bekérni az átvételi elismervényeket, és ellenőrizni az átvevőket, valamint azt, hogy minden értékesítéshez kapcsolódik-e szállítólevél. Időnként az üzleti partnereket is górcső alá kell venni: utána kell járni, hogy egy-egy cégnek ki a tulajdonosa, létezik-e egyáltalán a vállalat, nincs-e véletlenül felfüggesztve az adószáma.


Csatlós szerint az alkalmazottak háza táján már felvételük előtt is érdemes vizsgálódni. Ha valaki olyan pozícióra jelentkezik, ahol pénzzel, vagy áruval kerül kapcsolatba, már az állásinterjún rákérdezhetünk, hogy van-e a családjának hasonló érdekeltségű vállalata. Ez persze önmagában nem pótolja az üzletkötők rendszeres ellenőrzését. "A felvételre váró alkalmazottak ötven százaléka nem vallja be, ha ugyanolyan tevékenységi körben működő céggel rendelkezik. Ha pedig sikerül bekerülnie vállalathoz, és a belső ellenőrzési rendszer hibás - nem ellenőrzik a kintlévőségeket, a számlákat, a szállítókat, az áru mozgását, valamint az adminisztrációt -, akkor az értékesítő gyakorlatilag bármit megtehet" - magyarázza a szakértő.

Eltűnő vagyon, sikertelen behajtás

Az ilyen típusú visszaélések a Direktinfo ügyvezetője szerint azoknál a cégeknél a leggyakoribbak, ahol élesen elválnak egymástól a pénzügyi és értékesítési szervezetek. Mivel ezek általában nagyobb vállalatok, az értékesítési volumenek is jelentősek, így több tíz vagy akár százmillió forintnak is lába kélhet. Ha pedig ezek az összegek egyszer eltűnnek, vajmi kevés az esély arra, hogy valaha is pénzéhez jusson a vállalat. "A büntetőjogi felelősségre vonás két-három évig húzódik, ezután azonban - magánvagyon híján - általában nem lehet érvényesíteni a követelést. Egyik ügyfelünk például bizományba adott árut partnerének, aki értékesítette a termékeket, a pénzzel azonban nem számolt el. Megtettük a büntetőfeljelentést, az illető felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ezt követően polgári peres eljárás során próbáltuk érvényesíteni a követelést. Az ügy három éve áll, ugyanis a hercehurca végére semmi sem maradt az illető nevén. Tehát nincs végrehajtható vagyona".