Élősködőnek tekinti a hivatalokat a legtöbb cég

Vállalkozók és szakmai szervezetek szerint a hatóságok többsége bevétel-orientált hivatallá alakult át. Céljuk nem a prevenció vagy a jogsértő magatartás megszüntetése, hanem az előírt bírságbevétel megszerzése. Bár a bürokrácia elburjánzásából fakadó problémákkal mindenki szembesül, érdemi előrelépés a kérdésben nincsen. Most itt a lehetőség, hogy a vállalkozások kérdőív kitöltésével értékeljék a hatóságok munkáját!

Önfenntartás - jogszabályokkal

"A bürokrácia annyira elburjánzott, hogy egyes intézmények olyan jogszabályokat, előírásokat gyártanak, amelynek létét semmi sem indokolja; csak az adott hivatal működésének fenntartását szolgálják. Ezeknek az ésszerűtlen, olykor betarthatatlan szabályoknak a teljesítését több mint harminc hivatal ellenőrzi" - vázolja az alapvető problémát Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke. A vállalatok többsége önállóan képtelen teljesíteni az egyre növekvő adminisztrációs terheket, így szakértő céget kell megbízniuk a feladattal (jó példa erre a szinte minden más szabályozásnál bonyolultabb termékdíj-törvény). Ez hatalmas pluszkiadással jár és - mivel a magyar cégek kétszer annyit fordítanak bürokráciára, mint nyugat-európai társaik - vállalataink versenyképességét is rontja.

Míg a nyugat-európai országok vállalkozásai a GDP három-négy százalékának megfelelő összeget költenek adminisztrációra, hazánkban ez a magyar GDP hat-hét százalékának megfelelő összeget emészt fel. "A bürokratikus terhek megszüntetésével igen sok pénzt lehetne spórolni, ám eközben sok köztisztviselői állás válna feleslegessé - vélhetőleg ezért halogatják az átalakítást" - hangsúlyozza a szakember.

Rosszhiszemű hatóságok

Még rosszabb lehet a helyzet, ha a cégek hibáznak, ekkor ugyanis a hatóságok rosszhiszemű magatartásába ütköznek. "Sok intézmény bevétel-orientált hivatallá alakult át; "fejőstehénnek" tekintik a vállalkozásokat. Addig járnak a cégekhez, amíg ki nem vethetik a számukra előírt bírságot, pedig egy büntetés, vagy üzletbezárás hatására végleg bedobhatják a törölközőt azok a cégek is, amelyek eddig valahogy túlélték a válságot".


A problémák a kormány előtt sem ismeretlenek, ám érdemi lépéseket eddig nem tettek a bürokrácia lebontásáért. "A kormány még év elején megrendelt egy tanulmányt a Deloitte-tól arról, hogyan lehetne csökkenteni a magyar adminisztrációs terheket. Bár ez több mint százmillió forintba került, az eredményt nem hozták nyilvánosságra. Vélhetően, mert ez a tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy számos felesleges állami intézményt, vezetői posztot meg lehetne szüntetni, ami nagy feszültséget eredményezne a közigazgatásban" - illusztrálja a kormány tétlenségét Szatmáry. Az elnök egyebek mellett azt sem érti, miért egy nemzetközi kutatóintézetet kell megbízni annak felderítésével, amit a hazai szervezetek is egész pontosan tudnak.

Változtatni próbálnak a kamarák - Ön is segíthet!

Egyre több szakmai szervezet áll elő azzal az igénnyel, hogy a hatóságok működésében ésszerű változtatásokra, javításokra van szükség. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutatóintézet (BVKI) például külön weboldalt indított a vállalkozók problémáinak és a jelenlegi rendszer visszásságainak feltérképezésére. Az intézet szakemberei kutatásokra alapozott szakmai érvekkel próbálják vállalkozásbarát jogszabályi környezet kialakítására ösztönözni a kormányzatot. A BVKI munkatársai a termékdíj-törvénnyel kapcsolatos problémákat veszik először napirendre, - a vállalkozások számára ez jelenti a legtöbb adminisztrációs terhet.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) is a cégek panaszait csokorba gyűjtve próbálja elérni, hogy a továbbiakban "ne az adófizető vállalkozások legyenek a fosztogatás állandó célpontjai". A szervezet körülbelül egy éve készített anonim kérdőíves felmérést a vállalkozások körében a hatósági gyakorlatról, azzal a céllal, hogy a közvélemény a hatósági és politikai értékelések mellett az adófizetők véleményét is megismerhesse. (A kérdőívet kitöltő kétszáztizenhat baranyai vállalkozás az ötös skálán mindössze 2,5-re értékelte a hatóságok munkáját; a legrosszabb értékelést a munkaügyi felügyelet kapta. A részletes eredményeket ide kattintva tekintheti meg.

A napokban hasonló, anonim felmérést indított a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK) is. Németh Róberttől, a szervezet munkatársától megtudtuk: arra szeretnének választ kapni, hogy mely hatóságokkal elégedetlenek, és milyen konkrét ügyben tapasztaltak problémát a vas megyei vállalkozások. A felmérés eredményeit a hatóságokkal is közli a VMKIK, s a tapasztalt visszásságok megszüntetésére kéri az érintett hivatalt.

A kérdőív kitöltésével ön is támogathatja a kamara törekvését!