Kivágják az illegális ültetvényeket

A hatóság párol tömény szeszt abból a szőlőből, amit feketén telepített tőkékről szüreteltek. Bács-Kiskun megyében eddig két ilyen ültetvényt számoltak fel.

Uniós csatlakozásunk óta csak engedéllyel lehet szőlőt telepíteni. Ha a gazda nem szerzi be a hatósági hozzájárulást, köteles azt kivágni, a rajta termett szőlőből pedig a hatóság nyolcvan fokosnál is erősebb szeszt főzet. A jogszabályt a 2008. évi borpiaci reform azzal is megtoldotta, hogy aki hatósági felszólításra sem vágja ki engedély nélkül telepített szőllejét, azt megbüntetik. Az MVH határozatban szólítja fel kivágásra a gazdát, vagy a gazdálkodó szervezetet. Ha a gazda eleget tesz a felszólításnak, nem kell bírságot fizetnie, ami meglehetően borsos, hektáronként tizenkétezer euró.
"Bács-Kiskun megyében 2004. május elseje óta két esetben, összesen 1,3 hektár területen állapítottunk meg engedély nélküli telepítést. Bírság kiszabására nem került sor, de a vonatkozó jogszabályok értelmében a felszámolás minden költségét a szabályszegőnek kellett megfizetnie" - tájékoztatott Hajdu Sándor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségének vezetője.


Az úgynevezett szőlőpotenciált szabályozó,júniusi FVM-rendelet az említett telepítési engedélyeztetés, illetve az ahhoz kapcsolódó szankciók mellett az úgynevezett újratelepítési jogot is szabályozza. "Ez azt jelenti, hogy a szőlőültetvény engedélyes, de állami támogatás nélküli kivágásával ugyanakkora területre keletkezik újratelepítési jog, ami mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősül. Az újratelepítési jogot felhasználhatja a szőlőt kivágó gazda, de el is adhatja azt. Ha bizonyos ideig egyiket sem teszi meg, akkor joga az állami jogtartalékba kerül, ami azt jelenti, hogy később az állam adhatja el az újratelepítési jogot."

"Bács megyében 1996-2009 között közel háromezer hektár szőlő kivágásával keletkezett ilyenformán újratelepítési jog. Főleg idősebb szőlőbirtokosok mondanak le a művelésről, inkább értékesítve újratelepítési jogukat" - mondta Keresztes József, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa titkára. "Azt viszont még senki nem tudja, hogy a magánjogból mennyi kerül majd az állami jogtartalékba, mert 1996 óta még nem járt le a felhasználás határideje."

Aki 1996. május elseje és 2004. április harminc között vágta ki engedéllyel a szőlőjét, az 2010. július 31-éig, aki 2004. május egy és 2008. július 31. között vágta ki, az a rá következő nyolcadik év végéig, aki pedig tavaly augusztus elseje után vágta ki a szőlőt, az 2015. utolsó napjáig használhatja fel újratelepítési jogát. Aki sem újratelepítéssel, sem eladással nem hasznosítja a fenti határidőig újratelepítési jogát, elveszti azt, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal értékesíti helyette. Az eladási ár hektáronként legalább húszezer, legfeljebb százötvenezer forint lehet. A meghirdetett jogot az vásárolhatja majd meg, aki előbb jelentkezett rá.