Mindent bukhat a figyelmetlen hitelező

A gyanútlan hitelező minden követelését elbukhatja, ha az adósa nem értesíti a csődeljárás elindításáról. A tájékoztatás elmulasztásáért kiszabott büntetés nincs arányban az elérhető nyereséggel, s ez csalásra ösztönöz. A kormány által tervezett egyforintos vállalkozásalapítási lehetőség sem javít majd a helyzeten.

Az új csődtörvény figyelmen kívül hagyja a követeléskezelő szakma gyakorlati tapasztalatait, és ennek eredményeként néhány passzusa kifejezetten az adósoknak kedvez - mondta Csatlós Csilla a Direktinfo Kft. ügyvezetője. "Bár a szabályozás célja nyilván a tisztességes szándékkal elindított csődeljárások számának növelése, ez sajnos ábránd. Ahhoz ugyanis elsősorban a gazdasági feltételek hiányoznak, de a törvény sem segíti a cél elérését. A hitelezők például egyetlenegy csődöt sem kezdeményeznek majd, hiszen az eljárás időigényes, ami lehetőséget biztosít a vagyonkimentésre, ráadásul az adós hozzájárulása is szükséges hozzá" - szögezte le a szakértő.

A csődeljárásokat tehát elsősorban az adósok kezdeményezik majd, amiről öt munkanapon belül kötelesek hirdetményt elhelyezni két országos napilapban, a saját honlapjukon, és közvetlenül is értesíteniük kell a hitelezőt. Az információ természetesen a Cégközlönyben is megjelenik. A hitelezői igény bejelentésére a törvény harminc napot biztosít, de figyelem, a határidő túllépése jogvesztést eredményez.


Akit adósa figyelmetlenségből, vagy szándékosan elmulaszt értesíteni, csak a sajtóból, ha szerencséje van, ismerősétől, vagy a követeléskezelőjétől szerezhet tudomást az eljárás megindulásáról. Ha nem olvas újságot, nincs szerencséje és követeléskezelője, jó esélye van a teljes pénze elvesztésére. Ráadásul a tájékoztatás elmulasztásának büntetési tételét nyolcszázezer forintban maximalizálták. "Előre megjósolható, hogy az adósok szabálykövetési hajlandóságát a tartozás nagysága erősen befolyásolja majd" - véli Csatlós Csilla.

Nehezíti a hitelezők dolgát, hogy a kormány jövőre bevezetne egy új cégformát: a könnyített alapítású kft.-t (kkft.). Ennél a formánál - nyugat-európai mintára - nincs meghatározva az alapításhoz szükséges törzstőke mértéke. "Egyértelműen a túlzott liberalizáció irányába haladunk. Jelen pillanatban sincs alkalmas jogszabály annak kivédésére, hogy a cégvezetők ne menekülhessenek el a tartozásaik elől másik cégbe. Most egy kft. alapítása félmillió forint, aminek elméletben rendelkezésre kell állni. Az egyforintos törzstőkéjű cégek semmilyen biztosítékot nem adnak majd a hitelezőknek, ergo bárki lehet vállalkozó órák alatt. Se pénz, se idő nem kell hozzá, a hozzáértésről nem is beszélek" - nyilatkozta lapunknak Csatlós Csilla.

Véleménye szerint a törzstőke nélkül vállalkozás-alapítás egyértelműen visszavetheti a csődök számát. "Józan paraszti ésszel végiggondolva, ha valaki pár millióval tartozik a hitelezőinek és egy óra alatt egy forintért csinálhat másik céget, nem kérdés, hogy megteszi."

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a felszámolással szemben, - ahol az elrendeléssel egyidejűleg minden követelés automatikusan lejárttá válik, - a csődeljárásra más szabályok vonatkoznak. Azok a hitelezők, akiknek a számlája a csődeljárás kezdő időpontját követően válik esedékessé, számukra a törvény a fizetési határidő letelte után csak három napot biztosít az igénybejelentésre. Ezért nekik - függetlenül a számla lejáratától - a csődről való értesülésük után célszerű azonnal bejelenteniük a követelésüket.