Atkák óvják a badacsonyi szőlőt

Miközben Európa-szerte egyre keresettebbek az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek, a borászatot elkerülte a "bio-láz". A jó bioborra persze akad vevő, ám a fogyasztók egy bort nem öko-minősítése miatt vesznek meg. A bioborászatban rejlő lehetőségekről és a szakma nehézségeiről Szászi Endrével, az év biogazdaságának tulajdonosával beszélgettünk.

Szászi Endre még gyermekkorában szeretett bele a badacsonyi tájba. Édesapja a szigligeti Eszterházy-pincében volt pincemester, feleségének szülei, nagyszülei és dédszülei is Badacsonyban művelték a szőlőt. A fiatalok a családi hagyományt folytatva szintén itt telepedtek le. "1999-ben költöztünk ki a Szentgyögy-hegyre. Eleinte néhány hektáron gazdálkodtunk, 2002-ben azonban további tíz hektár szőlővel egészült ki ültetvényünk, így termőterületünk tizenhárom-tizennégy hektárra nőtt" - emlékszik vissza a kezdetekre Szászi Endre. A badacsonyi borászcsalád hitelből és pályázati források segítségével fejlesztette gazdaságát. Többek közt szőlőtelepítési, szőlőrekonstrukciós, pincetechnológia-fejlesztési, agrár-környezetgazdálkodási és földalapú támogatásokat vettek igénybe. Bár a pályázati források óriási segítséget jelentettek a gyakorlatilag nulláról induló gazdaságnak, a vállalkozó szerint csupán támogatásokból - tudás, ötletek és koncentrált eladás nélkül - nem építhető fel egy sikeres pincészet.

A természet védi a szentgyörgy-hegyi ültetvényt

A szentgyörgy-hegyi borász kezdettől ökológiai gazdálkodást folytatott, ám ezt csupán egy év elteltével jelentette be az ellenőrző szervnek. Mint mondja, meg akart győződni arról, hogy így is meg tudja védeni szőlőjét a kártevőktől. A biológiai védekezési módszer szerencsére bevált, így 2000-ben hivatalosan is beindulhatott az ökológiai gazdálkodás, 2003-ban pedig az első bioszőlő-termésüket is leszüretelhették Szásziék.

Ha valaki biogazdálkodásba kezd, termése csupán a hároméves átállási időszak után lesz öko minősítésű. Ez idő alatt a Biokontroll Hungária munkatársai több alkalommal ellenőrzik, hogy az alkalmazott művelési mód megfelel-e az ökológiai gazdálkodás követelményeinek, sőt, már a bejelentkezés alkalmával komoly elvárásokat támasztanak a gazdálkodóval szemben. Fontos feltétel például, hogy a föld közelében ne legyen szennyező gyár, vagy autópálya, és a talaj ne legyen szennyezett.

"Itt a Szentgyörgy-hegyen erdő veszi körül az ültetvényeket, az ott élő madarak és rovarok pedig felveszik a harcot a szőlő kártevőivel. Régen nem voltak szintetikus szerek vagy gyomirtók, a gazdálkodók mechanikusan, illetve a természet segítségével védekeztek. Ez a módszer most is működik" - vélekedik a gazdálkodó. Szásziék csak réz- és kéntartalmú szerekkel permetezik a szőlőt, atka- és rovarölőszert, gyomirtót valamint felszívódó gombaölőt sem használnak. "A rovar- és atkaölőszer nem tud szelektálni. Minden rovart és atkát kiirt, egyebek mellett a kártékony atkák természetes ellenségeit is elpusztítja". A szakember ezt felismerve atkacsaládokkal védik szőlőjét egyes kártevőktől.


A vegyszerek elhagyásának azonban ára van. Jelentősen megnöveli a kézi munka mennyiségét; gyomirtó helyett mechanikusan, kapával, kaszával kell eltávolítani az ültetvényről a nem kívánatos növényeket. Ez jóval lassabb és költségesebb, mint gyomirtóval leperzselni a gazt, ám megtartja a sérülékeny talajéletet, és nem rontja a bor vagy a szőlő minőségét sem.

A szakember szerint egyre több hazai borász ismeri föl a biogazdálkodás előnyeit. Sok kistermelő, aki korábban gyomirtózással, permetezéssel próbálkozott, Szásziék sikerén felbuzdulva újra kapát és kaszát ragad, mellőzve a durva szintetikus szereket.

Nem számít az öko címke

Bár kezdetben úgy tűnt, hogy az öko tanúsítvány kiváló reklámot jelent majd a pincészetnek, a bio címke végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. "Eleinte bioboltokban próbálkoztunk, ám ott csak minimális mennyiségű bor fogyott, annak pedig nem volt értelme, hogy havonta néhány palackot szállítsunk az üzletekbe" - mesél a kezdeti nehézségekről Szászi Endre. Tapasztalatai szerint kevés az olyan fogyasztó, aki kifejezetten biobort keres a boltokban. Ennek oka a nagy borkínálat, illetve a negatív fogyasztói berögződés lehet. "A régebbi technológiával készült, fáradt, kénszegény bioborok nem feltétlenül nyerték el a fogyasztók tetszését. Aki korábban - például tíz évvel ezelőtt - megkóstolta ezt a bort, a bio megjelölést összekapcsolta ezzel a nem igazán friss, gyümölcsös ízzel" - osztja meg lapunkkal a bioborok népszerűtlenségének egyik lehetséges okát a szakember.


A tapasztalatokból okulva nem a bio minősítést állította marketingstratégiájának középpontjába a pincészet, bioboltok helyett kisebb vinotékák, éttermek beszállítójaként próbált boldogulni. Most úgy tűnik, a módszer bevált. Boraik egyre ismertebbek, keresettebbek, és - ahogy Szászi Endre fogalmaz - tudatformáló hatásuk van: a szentgyörgy-hegyi nedűt megkóstolva a vásárlók másképp tekintenek a bioborokra és ökotermékekre.

A Badacsonyi Borvidéken óránként közlekedő régiós buszjárat szállítja pincétől pincéig a badacsonyi turistákat. Szászi szerint ez igencsak megdobhatja a környékbeli pincészetek forgalmát, hiszen az itt nyaralóknak a borkóstolók után nem kell volánhoz ülniük.

A Szászi pincészet termékei nagy részét szentgyörgy-hegyi és szigligeti vinotékájában értékesíti, de egy budapesti nagykereskedés illetve több kisebb borszaküzlet és étterem is az ő borukat kínálja a vásárlóknak. "Lassan kezd kialakulni budapesti piacunk. Erre nagy szükségünk is van, hiszen szezonon kívül kevés a vendég; ekkor a "hegynek" kell mennie a fogyasztókhoz". Mindezek ellenére az áruházláncok polcait nem célozzák meg Szásziék, ehhez ugyanis nem rendelkeznek elegendő mennyiségű termékkel. Hasonló a helyzet a külföldi piacokkal is: bár külhoni érdeklődő mindig akad, a nagy távolságok, és a túlságosan kis tételek miatt szinte egyáltalán nem exportál borokat a pincészet. Ezt Szászi Endre nem is bánja. Mint mondja, a hazai vásárlókat szeretné megtalálni és megtartani, hiszen nincsen annyi bor Magyarországon, hogy a magyarok és a hozzánk látogató külföldiek ne tudnák elfogyasztani.