Veszni hagyják a képzési hozzájárulást a kisebb cégek

A mikro- és kisvállalkozások többsége 2008-ban saját forrásból képezte dolgozóit, míg a közepes és nagyvállalkozások főként a szakképzési hozzájárulásból költöttek saját munkaerejük oktatására. Egy friss kutatás szerint sok vállalat nem ismeri a szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetőségeit.

A LifeLong Learning Magyarország Alapítvány kutatása során több mint kétszáz magyarországi vállalatot kérdezett meg arról, hogy tavaly mennyire használták ki a szakképzési hozzájárulást. A megkérdezettek egyik fele többségében magyar, másik fele többségében külföldi magántulajdonban lévő cég.

A tíz főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásoknak hatvannégy, a tíz-ötven alkalmazottal rendelkező kisvállalkozásoknak pedig ötvenegy százaléka használ saját forrásokat a dolgozók képzésének finanszírozására. Csak a mikrovállalkozások huszonnégy, illetve a kisvállalkozások negyvenhárom százaléka finanszírozza szakképzési hozzájárulásból a képzést. A középvállalkozásoknál ez az arány ötvenkettő, a nagyvállalkozások negyvenhét százalék. Saját forrást a közepes cégek negyvenhárom százaléka és a nagyvállalatok negyvenhat százaléka használ képzésre. Minden méretkategóriában meglehetősen alacsony (négy-hét százalék) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek főként európai uniós forrásból fedeznék a képzés költségeit.

A munkáltatóknak és a nem átalányadózó egyéni vállalkozóknak éves bruttó bérköltségük másfél százalékát szakképzési hozzájárulásként be kell fizetniük a Szakképzési Alapba. A befizetett összeg hatvan, illetve harminchárom százalékát munkavállalói szakképzésére fordíthatja a vállalat, de egy, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt támogatására, vagy gyakorlati szakképzés biztosítására is felhasználható a hozzájárulás. A vállalkozás a teljes összeget is befizetheti az alapba.


Az alapítvány felméréséből az is kiderül, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások nyolc százalékkal nagyobb arányban fordítják saját dolgozó képzésére a szakképzési hozzájárulást, mint magyar társaik. A többségében magyar tulajdonú vállalkozások harminckét százaléka egyáltalán nem használja fel a szakképzési hozzájárulást, vagyis befizeti a szakképzési alapba. Huszonhét százalékuk fejlesztési támogatást nyújt belőle, huszonkét százalék gyakorlati képzőhelyet létesít, és csak alig egyötödük - tizennyolc százalékuk - képzi belőle tovább saját dolgozóit. Utóbbi arány a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál huszonhat százalék. A külföldi cégek hasonló - harminc százalékos - arányban fizetik be a hozzájárulást a szakképzési alapba.

A felmérés rámutat, hogy sok vállalat egyszerűen nem is ismeri a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségeit. A mikrovállalkozások egynegyede egyáltalán nem, harmincegy százalékuk pedig csak felszínesen tud a lehetőségekről. A közép- és nagyvállalkozások már részletesen ismerik a felhasználás lehetőségeit: a közepes vállalatok hatvanhét, illetve a nagy cégek nyolcvannyolc százaléka nyilatkozott így.