Kivágatják a jogtalanul telepített szőlőket

A telepítési jog nélkül létesített szőlőültetvényeket ki kell vágni, a rajtuk termett szőlőt pedig le kell párolni. A "szőlőtermelési potenciálról" szóló, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A szőlőültetvény kivágásával keletkező újratelepítési jog mezőgazdasági, vagyoni értékű jognak minősül. Ezt felhasználhatja maga a kivágó, de el is adhatja. Ha bizonyos ideig egyiket sem teszi meg, akkor joga az állami jogtartalékba kerül, ami azt jelenti, hogy később az állam adhatja el az újratelepítési jogot.
Az újratelepítési jog a kivágott területtel azonos nagyságú területre vonatkozik. A jogosult személy Magyarország területén belül a tulajdonában vagy használatában lévő - szőlő telepítésére alkalmas - területen használhatja fel ezt a jogát, illetve el is adhatja azt. A vevő viszont nem adhatja tovább az újratelepítési jogot.

A rendelet meghatározza az újratelepítési jog felhasználásának idejét. Aki 1996. május egy és 2004. április 30. között vágta ki engedéllyel a szőllejét, az 2010. július 31-ig, aki 2004. május egy és 2008. július 31. között vágta ki, az a rákövetkező nyolcadik év végéig, aki pedig tavaly augusztus elseje után vágta ki a szőlőt, az 2015. utolsó napjáig használhatja fel az újratelepítési jogát.

Aki a jogát sem újratelepítéssel, sem eladással nem hasznosítja a fenti határidőig, annak újratelepítési joga az államra száll. Az értékesítést ez esetben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) végzi.

Az eladási ár hektáronként legalább húszezer, legfeljebb százötvenezer forint lehet. A meghirdetett jogot az vásárolhatja meg, aki előbb jelentkezett rá.