Cégtemető Iregszemcsén - nyomoznak a fináncok

Tartozásokkal rendelkező cégek "eltüntetésével" foglalkozó csoport ügyében nyomoz a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP). A társaság egyik tagja, egy iregszemcsei férfi 485 cégben tulajdonos, és 237 cég van lakcímére bejegyezve.

A "cégtemetőre" csütörtökön a követeléskezeléssel foglakozó Direktinfo Kft. kommunikációs ügynöksége hívta fel a figyelmet, bár az APEH 2008 decemberében - a helyszín és a szereplők megnevezése nélkül - már ismertette az esetet honlapján.
Csatlós Csilla, a kft. vezetője egy olyan esetről számolt be, amelyben egy tartozásokat felhalmozó cég megkifogásolta a követelést, perbe kényszerítette hitelezőjét, majd a bírósági eljárás során időt nyert arra, hogy eladja cégét. Az új tulajdonost a hatóság már nem tudta elérni, az értesítés ilyenkor "nem kereste" jelzéssel kerül vissza a feladóhoz, az ügyfél pedig búcsút mondhat a pénzének - vázolta az eljárást a követeleléskezelő szakember.

A szóban forgó céget az irgeszemcsei Molnár Szabolcs vásárolta meg. A Direktinfo a nyilvános cégadatokban utánanézett: a férfihez összesen 485 vállalkozás köthető, ezek közül 157-et saját néven, 84-et a tulajdonában lévő Mo-Sza Kft.-n keresztül szerzett meg, 244 cég tulajdonában további tíz vállalkozóval osztozik. Az is a cégadatokból derült ki, hogy Molnár lakhelyén összesen 237 vállalkozás van bejegyezve.

Csatlós Csilla szerint mindegyik cég ellen folyik eljárás, de közülük "csak" 134 áll felszámolás és végelszámolás alatt, a többi "szabadon garázdálkodhat". Az MTI tudósítója csütörtökön megkereste Molnár Szabolcsot lakóhelyén, ahol édesanyja és élettársa tartózkodott. Azt mondták, nem ismerik a fiatalember tartózkodási helyét, akiről a kétezer-nyolcszáz lakosú községben úgy tudják, korábban diszkók szervezésével foglalkozott. Hozzátartozói által megadott telefonszámon üzlettársa jelentkezett, aki közölte: Molnár éppen tárgyaláson van, a cégekkel kapcsolatban pedig nem kívánnak nyilatkozni.


A "cégtemető" ügyében az APEH és a felszámolásokkal foglalkozó TM-Line Zrt. tett feljelentést a VPOP-nál; a nyomozás tényét Bús Szilvia, a parancsnokság dél-dunántúli nyomozóirodájának szóvivője is megerősítette, részleteket azonban nem közölt.

Horváth Szilárd, a TM-Line felszámoló biztosa elmondta: az elmúlt három-négy hónapban tíz felszámolási eljárás közben derült ki, hogy az ügyvezető személye, és a cégeket képviselő ügyvéd is megegyezik; az ügyvéd ellen a kamaránál tettek panaszt.

Marton Ferenc, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának szóvivője arról számolt be, hogy a hatóság adócsalás miatt a VPOP-nál, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt pedig a rendőrségen tett feljelentést. Az eddig feljelentett vállalkozásoknak háromszázkilencvenkétmillió forint köztartozásuk van, a cégek törlését is kezdeményezték. Felszámolási eljárást azért nem kezdeményeznek, mert "üres" cégekről van szó - jegyezte meg a szóvivő.

Csullag Józsefné, a Tolna Megyei Bíróság szóvivője az eset kapcsán közölte: a megyei cégbíróság már korábban észlelte, hogy nagy számban érkeztek székhely-áthelyezési kérelmek Iregszemcsére és a szintén Tolna megyei Nagydorogra, valamint az is feltűnt, hogy az eljáró ügyvéd ugyanaz a személy, illetve a tulajdonosi kör szinte azonos. Miután a szóban forgó vállalkozásokkal szemben több felszámolási és cégtörvényességi eljárás is indult, csődbűntett és más bűncselekmények gyanúját jelezték az ügyészségnek és az APEH-nek. Emellett jogszabály-módosításra tettek javaslatot az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalvezetője útján, aki azt továbbította a szaktárcának - közölte a szóvivő. A javaslat tartalmáról azt mondta: a több milliós adó- és járuléktartozásokra tekintettel indokolt lenne elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyezni a cégjegyzékbe, amellyel az eladósodott cégek adás-vételét lehetne meggátolni.

Az eset kapcsán szakértők egybehangzóan a cégellenőrzés szigorítása mellett érveltek. Somogyi Ferenc, a TM-Line vezérigazgatója szerint az adás-vétel napján mérlegbeszámolót kellene készíteni, és a cégbíróságon leadni, amiből kiderül, hogy az ügylet valós tranzakció, vagy menekülés a követelések elől. Horváth Szilárd szerint a hasonló esetek megelőzéséhez büntetőjogi szigorításra is szükség lenne.