Milliárdokból fejleszthetnek a gazdák

5,8 milliárd forintot nyertek el állattartó telepek korszerűsítésére az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatán, Vas megyei gazdák - közölte Szabóné Kakas Irén, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) főigazgatója.

A támogatásból hatvan állattartó telep korszerűsítése oldható meg. A beruházások legfőbb célja, hogy a telepek megfeleljenek az európai uniós követelményeknek. A gazdasági válság miatt elhúzódhat a beruházás, de könnyítést jelent, hogy a vállalkozók az önrészhez újabb hitelt igényelhetnek, és a befejezés határidejét is meghosszabbították.

Az elmúlt években elmaradtak a korszerűsítések, az állattenyésztőknek nem volt lehetőségük beruházásokra, ezért az ágazat nem maradhatott versenyképes. A magas takarmányárak, energiaárak miatt megnövekedtek az állattartás költségei, így a gazdáknak gyakran nem éri meg fenntartani telepeiket. A kisüzemekben "elöregedett" az a generáció, akik még tradicionálisan foglalkoztak az állattartással, a fiatalok pedig a magas önköltség és az alacsony jövedelmezőség miatt nem vállalják a pluszterheket.

Néhány évtizeddel ezelőtt a szarvasmarha-tenyésztés volt a mezőgazdasági termelés egyik fő ágazata Vas megyében, de az elmúlt években elvesztette ezt a pozícióját. Évente folyamatosan négy-öt százalékkal csökken a szarvasmarhák száma. Jelenleg ötvenegy telepen huszonhétezer szarvasmarhát tartanak, míg húsz évvel ezelőtt az állomány száma meghaladta a százhúszezret. Változott az állomány összetétele is; növekedett a hús- és kettős hasznosítású állatok tartása. Régebben inkább a tejhasznú állomány volt a döntő, de a tej ötvenöt forintos felvásárlási ára miatt veszteségessé vált a tejhasznú állatok tartása.


A telepeken negyvenhatezer sertést tartanak, de évről évre csökken a sertésállomány is. A takarmányárak ingadozása és a korszerű technológia megvalósításához szükséges tőke hiánya miatt az állattartók helyzete bizonytalanná vált. A kedvezőtlen folyamatot a vágósertés termelői árának átlagosnál magasabb emelkedése és a takarmányárak csökkenése sem tudta mérsékelni. Korábban a sertéstenyésztés hetven százalékát magángazdaságok bonyolították le, de nagy részük már megszűnt, csak egy-két nagyobb vállalkozás maradt meg.

Kakas Irén tájékoztatása szerint Vas megyében jelenleg két és félmillió baromfit tartanak, de az elmúlt években a magas takarmányárak ezt az ágazatot is sújtották. A baromfitenyésztők és a pulykatartók sokáig meg tudták őrizni pozíciójukat, ám a vágóhidak számának csökkenése, a termelői árak ingadozása kiszolgáltatottságot jelent a gazdáknak.