Ukránokkal üzletel Szabolcs megye

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére június elején, Nyíregyházán alakult meg a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara. Az új intézmény szorosabbra fűzné Nyíregyháza és Beregszász gazdasági kapcsolatait.

A magyar és ukrán fél is sokat vár a hónap elején alapított Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamarától (MUKIK). A vegyes kamara a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (SZABKAM) ukrán-magyar tagozatából nőtte ki magát, feladata a két ország közti export-import kapcsolatok megtartása és erősítése, valamint a két ország kis-, és középvállalkozásainak támogatása.

"Sokkal közvetlenebb lesz a kapcsolattartás; a nyíregyházi székhelyű vegyes kamara ungvári kirendeltséget is nyit majd" - nyilatkozta Nagyné Varga Katalin a SZABKAM titkára. A kárpátaljai és szabolcsi kamara már korábban is számos közös programot szervezett. "Ezek általában a kisvállalkozók versenyképességének javításáról, a kétoldalú üzleti kapcsolatok ápolásáról szóltak, de számos, tárgyalástechnikával, üzletvezetéssel és marketinggel foglalkozó tréninget is tartottunk kezdő és tapasztalt cégvezetőknek. Négy évvel ezelőtt Ukrajna a szabolcsi kamara közreműködésével csatlakozott a kisvállalkozásokat segítő flamand Plató programhoz, ami három éve önállóan működik az országban." Hozzátette: az új kamara a már évek óta sikeresen működő vegyes kamarai rendszer következő tagja, hisz az országban már működik román, horvát, és szerb gazdasági közös képviselet is.


Szentpéteri Bertalan, a MUKIK elnöke elmondta: "a létrejött kamarának a gazdasági együttműködésen túl a lakossági kapcsolatokat is támogatnia kell; már jelenleg is számos magyar település tart kapcsolatot határon túli önkormányzatokkal. A kamara létrehozását az is indokolta, hogy hazánknak Ukrajna fontos export-import partnere. Ezt a történelmi hagyományok mellett a tavalyi, két ország közti négymilliárd forint értékű áruforgalom is alátámasztja." Ukrajnából elsősorban gépeket, szállító eszközöket, nyersanyagot, energiahordozókat, élelmiszert és dohányt importálunk. A magyar kivitel felét gépek és villamossági cikkek adják, de jelentős a gyógyszer, az agrár- és élelmiszer export is.

"A fejlődő ukrán gazdaság új piacokat jelenthet a hazai kis-, és középvállalkozások számára. Nem csak a szabolcsi kkv-knak jelent kiugrási lehetőséget, hanem az összes exportérdekelt hazai vállalkozásnak" - véli Szentpéteri. Magyarország és Kárpátalja gazdasági kapcsolatában elsősorban a logisztika a meghatározó, ugyanis hazánk uniós csatlakozása után a közös határ az unió egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító átkelőhelye lett. "A szállítmányozás fontos munkahelyteremtő tényezővé vált, a határ mindkét oldalán." A logisztika mellett komoly gazdasági előrelépést jelenthet a Tisza vízgyűjtő területeinek rehabilitációja és turisztikai lehetőségeinek fejlesztése is.