Kifizetődik a diákmunka

Szakmunkástanulók foglalkoztatása céges költségeink csökkentésének módja lehet. A diákoknak a minimálbérnél alacsonyabb összeget kell fizetni, ráadásul a gyakorlat megszervezésének címén az APEH-nak fizetendő szakképzési hozzájárulás összege is mérsékelhető.

A cégek a költségvetésbe befizetendő szakképzési hozzájárulás révén kötelesek támogatni a szakképzési, felnőttképzési rendszert. A hozzájárulás összege azonban csökkenthető a gyakorlati képzés átvállalásával, azaz szakiskolai tanulók foglalkoztatásával. Ráadásul a vállalkozó olyan dolgozókkal oldhatja meg a szakemberutánpótlást, akiket maga tanított be, "nevelt ki". Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a diákoknak a minimálbérnél alacsonyabb díjazást lehet fizetni. További előny, hogy a szakképzés területén több olyan eszközbeszerzési pályázati lehetőség is van, amelyen csak tanulószerződéses jogviszonnyal lehet sikeresen részt venni - olvasható az IPOSZ által szervezett szakképzési konferencia tartalmi összefoglalójában.

Bejelentkezés a kamaránál

A gyakorlati képzés a tanuló és a vállalkozás között létrejött, írásban megkötött tanulószerződés alapján folyik. A szerződés megkötése előtt első lépésként bejelentést kell tenni a gazdasági kamaránál és az iskolánál. A bejelentési kötelezettséget a tényleges képzési évet megelőző évben, legkésőbb december 31-éig kell teljesíteni. Az első szakképzési évfolyam eredményes elvégzése után pedig május 15-éig meg kell újítani. Előfordulhat, hogy a tanulószerződés megkötését a gazdasági kamara kezdeményezi. Ilyenkor a vállalkozás mentesül bejelentési kötelezettsége alól, azaz a december 31-i határidő ebben az esetben könnyen kiküszöbölhető.


Szerződéskötés, bejelentés az NSZFI-nek

A tanulószerződést az iskolai beiratkozás előtt kell megkötni, majd egyes tájékoztatók szerint öt, mások szerint viszont hat példányban a kamarához benyújtani. A szükséges nyomtatványok ugyancsak a kamaráknál szerezhetők be, illetve letölthetők az internetről is. A tanulószerződést a vállalkozás köteles bemutatni a szakképző iskolának is.

Az első szerződés megkötését követő harminc napon belül be kell bejelentkezni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez (NSZFI) is. A bejelentőlap az NSZFI honlapján a Támogatás és Bevalláskezelés oldalról tölthető le (https://www.nive.hu/mpa/index.php.) A nyomtatvány másolatát az intézet a kamarának, illetve az APEH illetékes igazgatóságának is megküldi. Az NSZFI bejelentés különösen fontos, mert csak így lehet visszaigénylést kérni a Szakképzési Alapból. A bejelentkezési nyomtatvány kitöltési útmutatója is utal arra, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a bejelentkezést megelőző időszakra vonatkozóan nem érvényesíthet költségelszámolást.

Mennyit kell a diáknak fizetni?

A diáknak a cég pénzbeli juttatást köteles fizetni, ami a nyári vakáció (a gyakorlat szempontjából ez 30-35 nap) időtartama alatt is jár. A juttatás a szakképzési évfolyam első félévében - a gyakorlati napok számától függetlenül - a hónap első napján érvényes minimálbérnek legalább húsz százaléka. A második, illetve a további félévek során - a tanulmányi előmenetel és a szorgalom figyelembevételével - ezt az összeget emelni kell. Hogy mennyivel, arról a törvény nem ad iránymutatást. Az azonban előírás, hogy a havonta, utólag fizetendő pénzbeli juttatásról tájékoztatni kell a szakképző iskolát.


Ezen felül, ha a tanuló hiány-szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, az alapjuttatáson felül havonta a minimálbér húsz százalékát elérő kiegészítő pénzbeli juttatást is kell neki fizetni. (A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét az Országos Képzési jegyzékről (OKJ) szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet melléklete tartalmazza.)

A tanulónak évenként tíz nap betegszabadság jár, erre a pénzbeli juttatás hetvenöt százalékát kell fordítani. Ezen túl a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti táppénzre is jogosult, mivel foglalkoztatása biztosítási jogviszonyt keletkeztet. A diák a gyakorlat miatt kedvezményes étkeztetésre, munkaruhára, védőruhára, tisztálkodási eszközre és útiköltség-térítésre jogosult. Ezt persze a többi dolgozónak is meg kell adni.

A gyakorlatért a cég nem kérhet, és nem fogadhat el pénzt sem a tanulótól, sem szülőjétől. Ha a vállalkozás ezt az előírást megszegi, a kamara eltilthatja a gyakorlati képzéstől.