Sirathatjuk a cukorgyárainkat

Diverzifikációs program keretében juthatnak vidékfejlesztési forrásokhoz az elmúlt évek során bezárt cukorgyárak térségében élők. A program jogszabályi előkészítése a végéhez közelít, szeptemberben várhatóan a kérelmek fogadása is megkezdődhet.

A cukorgyárak sorsa alapvetően termelői döntések miatt pecsételődött meg. A gazdák ugyanis a cukorrépa helyett más, jövedelmezőbb termény, főleg kukorica termesztése mellett döntöttek - jelentette ki Gőgös Zoltán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azon a szerencsi fórumon, amelyen a szerencsi cukorgyár bezárását követő szerkezetátalakítási program jelenlegi helyzetéről volt szó. Azzal, hogy az unió az úgynevezett cukorreformról döntött, a bezárt cukorgyárak kapcsán a termelőket és azokat a térségeket kívánta kompenzálni, ahol az átalakítás problémákat okozott - emlékeztetett.
A meglévő támogatási rendszerek mellett mintegy tízmilliárd forint használható fel térségfejlesztésre. Az összegből minden olyan gazdasági szereplő és önkormányzat részesedhet, amely egykor a cukorrépához, a cukorgyártáshoz kötődött. Szerencs és Kaba térségében mintegy hárommilliárd forintra lehet pályázni, ahol pedig ezt a forrást nem használják fel, átcsoportosítható a másik térségbe. A23IO forrással 2011. szeptemberéig el kell számolni, másra nem fordítható.


Gőgös Zoltán úgy fogalmazott: egy kis változás, egy kis modernizáció ugyan megkezdődhet ebből a pénzből, ám arra nem elég, hogy pótolja a kényszerűségből bezárt gyárakat. Az államtitkár ugyanakkor jelenlegi programjaik áttekintésére kérte a vállalkozókat és az önkormányzatokat, mert az unió egy célt csak egy forrásból finanszíroz.

Kijelentette: csakis azért adták vissza az uniónak a hazai cukorkvótát, mert "nem volt termelő". Nem a magyar állam és nem az agrártárca döntött arról, hogy melyik gyár zárjon be, egyszerűen nem lett volna alapanyag, amivel működhettek volna. A szakállamtitkár nem tartja kizártnak, hogy ezekben a térségekben egyszer újra lesz cukorrépa-termesztés. Jelenleg viszont a logisztikát kell fejleszteni, hogya répa eljusson a megmaradt egyetlen gyárba, a kaposváriba - hangoztatta Gőgös Zoltán.

A kaposvári gyár kapacitásbővítést fontolgat, - jegyezte meg Gőgös hozzátéve: a Dunántúlon már megindult a répatermesztés szervezése. Az üzem akár határon túlról is fogad majd alapanyagot, ha szükséges.