Erdőtörvény védi a fákat

Elfogadta az Országgyűlés az új, erdők védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt. A jogalkotók abban bíznak, hogy a törvénnyel gátat szabhatnak az illegális fakitermelésnek és kereskedelemnek. A törvény hatálybalépése után a magánerdőtulajdonosok szabadon rendelkezhetnek erdeikről.

"A korábbi törvény nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett a magántulajdonú erdő szabad felhasználásáról. "Erdő helyén csak erdő nőhet" - így jellemezhető a korábbi erdőtörvény magánerdőkre vonatkozó szabályozása" - mondta kérdésünkre dr. Sárvári János, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) ügyvezető elnöke. A hét elején jóváhagyott törvény egy új fogalmat vezet be az erdőgazdálkodás hazai rendszerébe, ez pedig a szabad rendelkezésű erdő kategória. "Ebbe a kategóriába esnek azok a magántulajdonban lévő erdők, melyek telepítéséhez és az erdőgazdálkodási folyamatokhoz a tulajdonos nem vett igénybe állami, vagy uniós segítséget." Korábban, a támogatás nélküli magánerdők tulajdonosai nem dönthettek szabadon arról, hogy a piac igényének megfelelően megszűntessék az adott területen az erdőgazdálkodást és más földművelési ágazatra térjenek át - az új törvény ezt lehetővé teszi. Az állami vagy uniós támogatással telepített erdők gazdálkodása a támogatási szerződésekben leírt tervtől függ, amitől eltérni nem szabad.


A hazai erdőgazdák talán legnagyobb ellenségei a fatolvajok, akik óvatosan ügyelve a szabálysértési értékhatárra, egy-másfél köbméter fánál nem vágnak ki többet - egyszerre. Az illegális fakitermelés visszaszorításáért a törvény úgynevezett erdővédelmi szakszolgálat felállításáról rendelkezik, ami a rendőrséggel, a polgárőrökkel és a természetvédelmi őrszolgálattal együttműködve vigyázza majd az erdőket. "A korábbi törvény a tulajdonosokat kötelezte erdővédelemre, amit egy soproni kisnyugdíjas nehezen tudott ellátni főleg akkor, ha erdeje a Nyírségben volt. A hasonló, védelem nélküli erdők, ahol még erdőgazdálkodást sem folytatnak, az ország erdős területeinek közel húsz százalékát teszik ki. Ezek az "alvóerdők" a fatolvajok kedvelt célpontjai, évente mintegy ezerhektárnyi erdő tűnik el ténykedésük következtében." Kevesen tudják, hogy jogszabály szerint a mezőn és erdőben elkövetett tulajdon elleni vétségek értékének nem kell elérnie a húszezer forintos szabálysértési határt ahhoz, hogy a vétkes ellen büntetőeljárás induljon. "A legtöbbször a hatóság közönye miatt nem indul eljárás az ellen a tolvaj ellen, aki igyekszik a húszezer forintos határt "betartani", így szabálysértéssel megússza." Bár a törvény nem rendelkezik róla, az ügyvezető szerint a falopáshoz használt eszközök elkobzása is visszatartó erővel bírhatna.

Az erdőkerülő szolgálat mellett segíthet az illegális fakitermelés visszaszorításában a kivágott fa nyomon követése is, az erdőtől egészen az elsődleges felhasználásig. Az unióba kívülről érkező faipari termékek esetén eddig is szükség volt úgynevezett "külső tanúsítványra", ám ennek bevezetését az unión belülre is tervezik. Cél, hogy minden egyes faanyagtétel visszakövethető legyen, s visszaszoruljon az illegális fakereskedelem is. "A fa kivágását követően sorszámmal ellátott, tételes szállítólevél kerül minden szállítmány mellé, amit egy esetleges közúti ellenőrzés során be kell mutatni". Dr. Sárvári János hozzátette: a törvény jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár, aztán meg kell alkotni a végrehajtási rendeleteket, ami az erdővédelmi szakszolgálat és a fa nyomon követésének módszerét tartalmazza majd. "Ha minden rendben működik, akkor ősszel hatályba léphet az új erdőtörvény."