Kaotikus szabályozás - nem terjed a zöldenergia

Magyarországon 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának el kell érnie a tizenhárom százalékot. Mindezek ellenére a hazai támogatási, engedélyeztetési és szabályozási rendszer igencsak megnehezíti azoknak a vállalkozásoknak a dolgát, amelyek tervezik a megújuló energiaforrások használatát. Talán csak a megújuló forrásokat alkalmazó hőtermelő rendszerek esetében tűnik egy árnyalattal jobbnak a helyzet.

A kis teljesítményű (ötven kilowatt alatti), megújuló energiából villamos energia előállítására alkalmas eszközök részaránya a hazai villamosenergia-termelésben statisztikai érzékelés alatt marad. A napelemek részaránya kimutathatatlan, a hőtermelő napkollektorok esetében viszont kissé jobb a helyzet. Dr. Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) elnöke szerint ennek oka részben a támogatási rendszer kiszámíthatatlanságában, valamint a szabályok és engedélyeztetési eljárások összehangolatlanságában keresendő. "Ha háztartási méretű (ötven kilowatt alatti) napelemet vagy szélkereket szeretnénk telepíteni, el kell ’zarándokolnunk’ az építésrendészeti hatósághoz és meg kell tudnunk, hogy az adott településen vagy kerületben milyen szabályok vonatkoznak az eszközök felszerelésére. (A klímák kültéri egységeihez hasonlóan a napelemet, szélkereket sem rakhatjuk akárhová.) A regulák önkormányzatonként eltérőek és - mivel ritkán publikálják a szabályokat - csak a polgármesteri hivatalok építésügyi hatóságainál tájékozódhatnak az érdeklődők. Ugyancsak körülményes a hálózathoz való csatlakozás: ennek szabályozása túlságosan bonyolult, szolgáltatónként eltérő, ráadásul főként az érintett elosztó hálózat tulajdonosának érdekeit tükrözi" - példázza a hazai gyakorlat gyenge pontjait a szakember. Balogh szerint az is óriási problémát jelent, hogy a magyarországi villamosenergia-hálózat fejlesztése ebben a tekintetben várat magára. Így egyfelől hiába támogatja a kormányzat a megtermelt energia hálózatra adását, ha kedvezőtlenek a csatlakozás további műszaki-gazdasági feltételi.

A vállalkozók számára vonzónak tűnő lehetőség, hogy maga is megtermelheti a munkájához szükséges energiát, ám a befektetés a jelenlegi szabályozási környezetben igen kockázatos. Ezeknek az eszközöknek kiépítésüktől függően jelentősek lehetnek a beruházási költségei, az invesztíció pedig nem feltétlenül térül meg a telepítést követő évtizedben. A megtérülési idő persze számos tényezőtől - például a berendezés árától, az időjárástól, a saját részre felhasznált és a hálózatba leadott energia mennyiségétől - függ, így pontos számokat az elnök sem tudott mondani. "Egy komplex rendszer nem feltétlenül térül meg nyolc-tíz év alatt. Amennyiben pályázati támogatást kap a vállalkozás, a megtérülési idő négy-hét évre mérséklődhet, ám ez nagyban függ a támogatás intenzitásától, illetve a beruházás mértékétől" - fogalmazott az elnök.

A megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas berendezések árai közt elég nagy a szórás. Vásárolhatunk olcsóbb, "adott minőség-ár arányú" kínai eszközöket, de náluk háromszor-ötször drágább német, amerikai vagy más berendezések is vannak a piacon. Sajnos a hazai gyártás - bár igen régi hagyományai vannak - nem jelentős, pedig a szektor munkahelyeket tudna teremteni. Balogh László szerint egy hat-tíz kilowatt teljesítményű, kombinált, szél- és napenergia hasznosítására valamint hálózatra adására is alkalmas eszköz akkumulátorokkal, inverterrel együtt négy-nyolcmillió forintba is kerülhet. Akku nélkül pedig már két-hárommillió forintért vásárolhatunk ilyen berendezést, kiépítéstől, gyártótól függően.

Magyarországon a lakossági villamos energia fogyasztói ára kilowattóránként negyven forint körül alakul. Ha azonban valaki a hálózatra szeretné adni a háztartási kiserőműben megtermelt, és fel nem használt energiáját, kilowattóránként csupán tizenhat forint körüli adózás előtti bevételre számíthat. A helyzetet az is nehezíti, hogy a megújuló energiaforrás felhasználója ki van szolgáltatva az időjárásnak: bizonyos időszakokban (például éjszaka a napelem, vagy szélcsend idején a szélkerék) nem működik. Egy vállalkozás tehát nem válhat le a hálózatról, hiszen a zavartalan áramellátás érdekében mindig rendelkezésre kell állnia az energiának, amelynek esetleges tárolása további jelentős költséggel jár. "A rendelkezésre állás díja állandó költségként jelentkezik, így a két rendszer egyidejű használatának gazdaságossága ipari-kisvállalkozási fogyasztó esetében időjárásfüggő energiaforrás alkalmazásával még esetleges pályázati támogatás mellett is megkérdőjelezhető" - summázza az elnök, aki szerint a jelenlegi technikai és szabályozási környezetben ilyen esetekben jobban megéri vezetékes szolgáltatótól vásárolni a villamos energiát.