Isten veled asztali bor

Az uniós borreform következtében változnak a borok minőségi elnevezései, a korábbi négy kategória helyett három csoportba osztják a borokat. A változástól azt várják a borászok, hogy versenyképesebbek lesznek a hazai nedűk a nemzetközi piacon.

A fogyasztók korrekt tájékoztatása érdekében Brüsszel egységesítené a tagországok borainak minőségi elnevezését. Az itthon használatos elnevezések helyett (asztali, tájbor, minőségi és védett) így a magyar borokat is három kategóriába sorolják. "Azért van erre szükség, mert a tagországok eltérő elnevezési gyakorlata megtévesztheti a fogyasztót" - mondta kérdésünkre Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.

Tervek szerint földrajzi megjelölés nélküli, ellenőrzött földrajzi megjelenésű és védett kategória lesz. Az ellenőrzött földrajzi megjelenésű borok nyolcvan százaléka a névadó körzetből származó termést kell, hogy tartalmazzon, a védett kategóriába sorolt italok esetében az arány száz százalék.


A főtitkár elmondta: 2011-ig kell átalakítani az elnevezéseket, ennek ütemezését az illetékesek a termelői csoportokra bízzák. "A huszonkét hazai hegyközség közül néhány már elkezdte az átalakítási folyamatokat. A védett borok - Tokaji Aszú, Villányi - egyből a védett kategóriába kerülnek. Az uniós élelmiszer-oltalom megszerzése nem gyors folyamat, van, hogy egy-másfél évig kell várni a bejegyzésre. "Időben kell elkezdeni az átalakítási folyamatokat: a laborvizsgálattal igazolt termékleírás eredményeit hatósági igazolással kell megerősíteni. Aki nem végez határidőre az átalakítással, elveszti forgalmazási jogát" - mondja Horváth Csaba. Ma még nem tudni, hova kell benyújtani a termékleírásokat, itthon még nincs kialakítva az ehhez szükséges intézményi rendszer, a szabályokat sem olvashatóak magyarul.

Horváth a válsággal kapcsolatban elmondta: annak hatása az uniós borpiacon is érződik, a magyar gazdáknak több lehetőségük is van a védekezésre. Az egyik a külpiacok erősítése, ami a belső piacok felé forduló fogyasztói magatartás miatt nehéz, de nem lehetetlen feladat. A másik lehetőség a hazai fogyasztói kapcsolatok erősítése, azaz rávenni az embereket a minőségi borok gyakoribb fogyasztására. "Magyarországon az 1900-as évek óta hanyatlik a borfogyasztói kultúra, a mai fiatalok nem is ismerik a magyar borokat. Szerencsére már több felsőoktatási intézmény foglalkozik a borászattal és rendez a bornépszerűsítő programokat" - mondja főtitkár, aki szerint nem csak a fiatalok tájékozottságával van gond, például a vendéglátósok többsége sincs tisztában a borkínálás alapvető szabályaival. "Franciaországban, a vendéglátóhelyeken mindig a területen termelt és palackozott borokkal kínálják a vendéget. Sokat segítene ez a lokálpatriotizmus, ha Baján Vaskúti Kadarkát kínálnának a marhapörkölt mellé."

Az uniós borreformról szóló rendelet értelmében a magyar bortermelés 2009. január elsejétől kezdve az első évben 16,8 millió eurót, 2015-ben pedig már 29,1 millió eurót kap majd a közös költségvetésből. A hektáronkénti támogatás az új tagállamok között hazánkban lesz a legmagasabb, ráadásul néhány régi tagországét is meghaladja. Eredetileg 12,4 millió eurót kaptunk volna az uniós kasszából, a jelenlegi induló összeget pedig csak 2013-ban érte volna el Magyarország. A támogatás teljes összegét a bortermelők támogatására költheti a kormány. "Szükség van a borreformra, úgy gondoljuk, a brüsszeli döntéshozókat a törvény összeállítása során nem szakmai érdekek vezérelték. Értékesítési, és marketingtámogatást a termelők most csak akkor vehetnek igénybe, ha harmadik országban népszerűsítik a termékeiket. Ez pedig öngól, hiszen az uniós boroknak éppen az uniós piac lenne a legnagyobb felvásárlója" - véli Horváth Csaba.