Innováció - kiút a válságból

A kutatás-fejlesztés a gazdasági válságból kivezető lehetőség, ezért a tavalyi kétszázötvenmilliárd forinttal szemben az idén kétszáznyolcvan-kétszázkilencvenmilliárd forint jut innovációra - jelentette be Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.

A 2008. évi GDP-arányos 0,97 százalékról, 2009-ben 1,1 százalékra nőnek az innovációra fordítható források. A közvetlen vállalati fejlesztések támogatására többet szánnak, annak érdekében, hogy a cégek ne építsék le innovációs kapacitásukat és versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelenhessenek meg a válság után a piacon - mondta a miniszter.

A kutatás-fejlesztésre fordítható összeg a központi költségvetés és az Innovációs Alap mellett több operatív programból adódik össze. A források növekedésének köszönhetően az átlagos támogatási szint egy-egy pályázat esetében meghaladja a hatszázmillió forintot.

A vállalati szektor erősítése érdekében az egyetemek, kutatóintézetek nem részesedhetnek önállóan az Innovációs Alapból. Konzorciumot kell létrehozniuk gazdasági társaságok, multinacionális cégek, illetve kis- és középvállalkozások részvételével. Tehát konkrét projekteket támogatnak, és ehhez keresik meg a megfelelő kutatási hátteret.

A gazdaságfejlesztési operatív program a fejlesztések megvalósításához szükséges infrastruktúra kialakítását szolgálja, a társadalmi infrastruktúra- illetve a humánerőforrás- fejlesztési operatív programok pedig a felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben folyó innovációs tevékenységet segítik - hangsúlyozta a miniszter.

Molnár visszautasította azt a közvélekedést, hogy az innovációs alap legnagyobb része a multinacionális vállalatokat gazdagítja. Közlése szerint tavaly például az alapban található források ötvenhét százalékát a kis- és középvállalkozói szektor használhatta fel, és csupán hat-hét százalék jutott a nagyvállalatoknak konzorciumi együttműködés keretében.