Élelmiszeripari innováció - halrúd helyett halvirsli

Prágai nagykövetségünkön mutatkozott be legutóbb a hazai fejlesztésű, halhúsból készült termékeivel a Puru kft. Az Európában is egyedülálló "halvirsli" és halsonka iránt a cseh kereskedők fokozott érdeklődést tanúsítottak, bár a szűkülő piacon nehéz helyet találni a termékcsaládnak.

Puruczky András, a családi vállalkozás ügyvezetője lapunknak elmondta: több éve jelen vannak a hazai piacon, folyamatosan keresve az európai beszállítókat is. "A vállalkozást édesapámmal és bátyámmal alapítottuk 1991-ben, az innováció a "halvirsli" és halpárizsi édesapám szellemi terméke" - mondja az ügyvezető. Hozzáteszi: a termékeknek jelenleg nincs konkurenciájuk, ennek ellenére jogszabályi gondok nehezítik a gyártást és értékesítést. "Az élelmiszertörvény szerint a halhús nem tekinthető húsnak, így nem készíthető belőle virsli, sonka vagy felvágott, ugyanis a jogszabály szerint ezek kizárólag húsból készülhetnek. Múlt héten részt vettünk a Gödöllői Egyetem halfeldolgozói konferenciáján, ahol ezt a problémát is felvetettük. Ott azt az ígéretet kaptuk, hogy várhatóan hamarosan tisztázzák ezeket a fogalmi anomáliákat" - számol be Puruczky. "Míg a melegvérű állatok feldolgozásánál a jogszabály elkülöníti az elsődleges és a másodlagos feldolgozást, addig hidegvérű állatok esetében csupán az elsődleges feldolgozási formát - tisztítást, belezést, bontást - ismeri el. Emiatt több pályázattól is elestünk, mert az általunk végzett tevékenység - a jogszabály szerint - nem létezik", így még pályázat sincs rá - mondja az ügyvezető. Szerinte a halalapú ételek szabályozásának hiányosságában közrejátszik, hogy a hazai halfogyasztás messze elmarad az európai átlagtól.


Magyarországon karácsony kivételével nehéz eladni a halat. Ezt támasztja alá a Debreceni Orvostudományi Egyetem tavalyi felmérése is. Az ezer fő kikérdezésével készült, reprezentatív felmérés szerint évente átlagosan négy kiló halat fogyasztunk. A válaszadók harminc százaléka íze miatt, másik harminc százalékuk pedig a szálkától való félelem miatt nem eszik halat. Puruczky szerint ez a berögződés gördíti a legnagyobb akadályt a hazai értékesítés elé. "Termékeink több hipermarket polcain megtalálhatók, ám a multik nem sokat tesznek a nagyobb forgalom érdekében. A termék közismertségéhez állandó promóció kellene, amire jelenleg nincs pénzünk" - árulja el az ügyvezető. Ezért a vállalkozás az értékesítés másik oldaláról, a fogyasztói szokások megváltoztatása révén igyekszik piacot biztosítani magának. "Jelenlegi legnagyobb felvásárlóink a bölcsődék, óvodák és iskolák, ahol törvényileg előírt mennyiségű - tíznaponta száz gramm halat kell biztosítani. A pedagógusok és élelmezésvezetők szerint a gyermekek szívesen fogyasztják, mert leginkább a csirkemellből készült ételek ízére hasonlít" - mondja Puruczky. Jelentős mennyiséget értékesítenek több hazai szállodának is, akik wellneszprogramjaik keretében, vagy éppen húshagyó szerdai reggeli során tálalják fel a Fisch-lit, Fisch-kat. Így kerülhet az asztalokra a nagyböjt idején is változatos haltermékkínálat.


A Puru Kft. termékei számos hazai és külföldi kiállításon és pályázaton vettek már részt. 2007-ben a XV. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat bírálóbizottsága kiemelt elismerésben részesítette a családi vállalkozás termékeit, a tavalyi párizsi SIAL nemzetközi élelmiszeripari kiállításon pedig az unió mezőgazdasági ügyekért felelős biztosa, Marianne Fischer Boel gratulált személyesen az élelmiszeripari innovációhoz. Az ügyvezető elmondta, idén Kölnben rendeznek élelmiszeripari kiállítást, ahol a tervek szerint saját standdal jelenik meg a cég. Nemzetközi tárgyalásaikat megakasztotta a gazdasági válság, külföldi partnereik jelenleg a hazai termékeket preferálják. "Dán, német és osztrák partnerekkel tárgyalunk folyamatosan; a megbeszélések alapján elképzelhető, hogy az év második felében már a német üzletek polcain lesznek a termékek" - reménykedik Puruczky.

A vállalkozás termékeinek alapanyaga a Szarvason, termálvízben nevelkedő szálkamentes afrikai harcsa, amiből évente jelenleg ötezer tonnát dolgoznak fel, tizenöt embernek biztosítva munkát. A cégvezető szerint a jelenlegi mennyiség tízszeresét is képesek lennének felhasználni, de még az ismeretlenség okán nincs kereslet. A forgalom ötven százalékát a hal-saslik teszi ki, ám a közoktatási intézményeknek köszönhetően egyre jobb a felvágott jellegű termék értékesítési mutatója. "Ez kiaknázatlan piac, ami csak bővülhet" - véli Puruczky András.