Felszámolók kora

Míg tavaly 11 500, idén csak januárban 1 399 cég ellen indult felszámolási eljárás Magyarországon. A folyamatnak koránt sincs vége, bizonyítják ezt a felszámoló cégek előtt tornyosuló, feldolgozásra váró akták is. Szakértők a munkahelyek megóvása érdekében a csődtörvény módosítását szorgalmazzák.

"Nekünk felszámolóknak örülnünk kellene, mert most több munkánk van. De ez csak elsőre örömteli dolog" - mondta el lapunknak Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke. A felszámolások szaporodtával ugyanis az értékesítés is egyre nehezebb. Így a működés közben felszámolásra jutó cégek megmentése is bajos, mert a felszámoló nem képes biztosítani a működésükhöz szükséges forgóeszközhitelt. Több felszámolás tehát csak rosszabb hatásfokkal hajtható végre.

Somogyi Ferenc, a TM-Line ZRt. vezérigazgatója és többségi tulajdonosa kifejtette, hogy Magyarországon a felszámolások hetven-nyolcvan százaléka teljesen kiüresedett, vagyontalan cégeket érint. Az említett eljárások fele olyan cégek ellen irányul, amelyek nem találhatóak meg székhelyükön, illetve ügyvezetőjük eltűnt. Ha mégis előkerül, csak azért, hogy bejelentse, nincs meg a cég iratanyaga. "Ezek után a felszámoló megteszi a feljelentést a Vám- és Pénzügyőrség nyomozóhatóságánál, akik meghallgatják a felszámolót, majd, ha az adott cég képviselője nem veszi át a végzést, akkor - mivel, csődbűntettet csak szándékosan lehet elkövetni - megszüntetik az eljárást. A joghézagot sokan kihasználják."

Gondok a felszámolások finanszírozásával is akadnak. A felszámoló cégek százezer forint plusz ÁFA átalányt kapnak a központi költségvetéstől, amelyből a felszámoló munkáját kell finanszírozniuk. Somogyi szerint ez az összeg a legkisebb cégek felszámolása esetén sem elég a teljes eljárásra. "Ezért is kezdeményezte egyesületünk a csődtörvény módosítását, amelyben az eljárás egyszerűsítését és minimális díjemelést kértünk, költségeink megtérítésére."

Hitelezői költségek

A felszámolás elindításakor: a hitelezőigény egy százaléka, minimum ezer, maximum százezer forint.
Illeték és közzétételi kötelezettség: huszonötezer forint
Regisztrációs díj: ötvenezer forint

2008 utolsó negyedévében harminc százalékkal nőtt a felszámolások száma és a jelenlegi adatok idén sem ígérnek változást. Az első negyedévben négy-ötezer felszámolásra kerülhet sor, ami újabb növekedést jelent. A szakember tapasztalata szerint a jelenség a gazdaság minden területét, különösen az építőipart, a kereskedelmet és a feldolgozóipart érinti. A legtöbb felszámolást hatóságok indítják, de egyre nő az olyan hitelezők száma is, akik legálisan szeretnének hozzájutni a pénzükhöz. Utóbbi időben a cégbíróságok gyakrabban indítanak kényszer-végelszámolást. Ez akkor kezdeményezhető, ha egy cég nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. Az adóhatóság általában eredménytelen végrehajtást követően kezdi meg eljárását, ha reményt lát az összeg behajtására. Somogyi elmondása szerint felszámolás indult már százezer, de százmillió forintos tétel miatt is.

Csődeljárás és bérgarancia

A csődeljárást  az adós cég kezdeményezi. Célja a hitelezőkkel megállapodva olyan program kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a vagyonfelügyelő irányításával ütemezze hitelezői kifizetését - ezzel biztosított a cég további fennmaradása, a munkahelyek megtartása. A csődeljárás végén a bíróság jóváhagyja a csődegyességet, az adós cégnek ezt kell betartania. A FOE azt szeretné, ha az új csődtörvény hatására az eljárás a mainál egyszerűbb és gyorsabb lenne. "Célunk a kevesebb felszámolás és több csődeljárás. Utóbbi esetben megmaradhat a cég vagyona, és a vállalkozó folytathatja tevékenységét, ha arra piaci igény van." Somogyi szerint a gazdaság hasznára válna az is, ha módosulna a bérgaranciáról szóló törvény, vagy olyan alap jönne létre, amely a munkahely megtartására ösztönzi a piaci résztvevőket: "A munkahelymegtartó támogatással a bajba jutott cégek csökkentett termeléssel folytathatnák munkájukat, megrendeléseik nem vesznének el."