Kifizetődő a cégautó-átírás

Tömegével szabadulnak a cégek a nevükön lévő személyautóktól, hogy elkerülhessék a február elseje óta fizetendő cégautóadót.

Elsősorban evás vállalkozások adnak túl céges járműveiken, mivel nekik ilyen jellegű terhet korábban egyáltalán nem kellett fizetniük. Az evás cégek költséget sem számolhatnak el járműveik után, így semmiképpen nem éri meg a vállalkozás tulajdonában tartani a személygépkocsikat - írja a Világgazdaság Online.

Az adótörvény-módosítások szerint az ezerhatszáz köbcenti alatti cégautók után hétezer, az ennél nagyobbak után tizenötezer forintot kell leróni havonta, a negyedévet követő hónap tizenkettedikéig.

Sok személyautó magánszemélyek tulajdonába kerül, akik - ha nem számolnak el tételes költséget járművük után - nem alanyai az új adónak. A lap számítása szerint az átíratással járó költségek fél év alatt megtérülnek, még akkor is, ha a cégautó adójából minden esetben le lehet vonni az ugyanazon gépkocsi után befizetett súlyadót.

Az átíratás azonban nem egyszerű folyamat: szükség van a gépkocsi adásvételi szerződésének eredeti példányára, a kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló iratokra, valamint - ha az ügynek vállalkozás is részese - a cégvezető meghatalmazására. Költségeket is jelent az átírás: ilyen az eredetiségvizsgálat, az iratok cseréje, a vagyonszerzési illeték, valamint az átruházáshoz szükséges cégkivonat beszerzése. Mindez összesen mintegy hetven-hetvenötezer forintot tesz ki. A pontos összeg függ a személygépkocsi korától, teljesítményétől és a köbcentimétertől is.


Kérdés, hogy akkor is ilyen alapos procedúra szükséges-e, ha az adásvétel során mind a két felet ugyanaz a személy képviseli, mint cégvezető és mint magánszemély. Aggályos, hogy az autók eredetiségvizsgálata során a vállalkozás beazonosításának folyamata sem egységes - mutat rá a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) felhívása. Van, ahol kérik a cégiratokat, van, ahol nem, és az is kérdéses, hogy az eredeti - netán közhiteles - okiratokra vagy csak másolatokra van-e szükség. Ráadásul az eredetiségvizsgálatot végzők a világhálón is megtalálnák a cégkivonatokat, ezzel időt és több ezer forintot takarítva meg a vállalkozásoknak - véli Ruszin Zsolt, az MKOE fővárosi elnöke.

A bürokratikus ügymenet ellenére a szakember már találkozott olyan esettel, ahol a meghatalmazás nem tükrözte a cégvezető szándékát, vagyis a céges gépkocsi úgy került magánszemély tulajdonába, hogy a vállalatvezetés erről nem is értesült. Az MKOE szerint ezért szükséges, hogy a tulajdonos az Ügyfélkapu rendszer és a cégjegyzék segítségével mindenképpen tudomást szerezzen az eredetiségvizsgálatról és az átíratásról.