Csákányos érdekvédők a Parlament előtt

A "csákányos adósságbehajtásról" ismert Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) a kilátástalan helyzetbe kerülő kis és közepes vállalkozások megmentéséért demonstrált a Parlament előtt. Az érdekvédők szerint a segítségnyújtás "elemi kötelessége és nem kegye annak a politikai elitnek, amely aktív részese és haszonélvezője volt a hazai vállalkozások kifosztásának".

Demonstráció és követelések

A VÉSZ tegnapi demonstrációjának apropója a február közepére beharangozott gazdasági csúcs volt, ami az építőipar válságát lenne hivatott enyhíteni. A szövetség azonnali válságkezelésre szólította fel a politikai szférát: követeléseit és javaslatait eljuttatta az érdekvédő szervezetekhez, valamint az MSZP és a FIDESZ gazdasági szakembereihez.

Az érdekvédők elsősorban az építőipari lánctartozások miatt csődbe jutott, a lánc alján lévő (tehát a tényleges munkát végző) vállalkozások megmentésére és az újabb tartozáshullám megelőzésére tettek javaslatokat. Többek közt azt szeretnék elérni, hogy az állam vásárolja meg a cégek ki nem fizetett számláit, továbbá kérik, hogy követeléseiket illetékmentesen peresíthessék. Azt is szeretnék elérni, hogy törvény kötelezze a fővállalkozót az alvállalkozók tizenöt napon belüli kifizetésére.

"Úgy érezzük, megfeledkeztek azokról az építőipari vállalkozásokról, melyek a lánctartozások miatt évek óta a túlélésért küzdenek, pedig a foglalkoztatottság alakulása elsősorban az ő sorsukon múlik" - hangsúlyozzák az érdekvédők. A szövetség szakemberei szerint az építőipari ágazatot lejtőre taszító, sajátosan magyar viszonyokra jellemző anomáliák kialakulása nem a pénzügyi krízis következménye: az ágazat kisvállalkozásai a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt e nélkül is halálra vannak ítélve.


Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke szerint a probléma oka többek közt a betarthatatlan adórendszer, a pénz forgalmi sebességének lassulása, valamint a magánbefektetések és állami beruházások esetén is egyre divatosabb nemfizetés. Az adóügyek tekintetében azonnali intézkedés szükséges, hiszen a kialakult válsághelyzet miatt sok vállalkozásnak adják meg a kegyelemdöfést az óriási mértékű, gyakran betarthatatlan adókötelezettségek. Ezen kívül a pénz forgalmi sebességének növelésére és a lánctartozások kiküszöbölésére is javaslatokat dolgozott ki a szövetség.

Ha egy vállalkozás a szerződésben megrendelt munkát megállapodás szerint elvégzi, és teljesítésigazolás birtokában kiszámlázza a megrendelőnek, akkor semmilyen jogalap nincs arra, hogy a megrendelő visszatartsa az összeget, vagy megtagadja a pénz kifizetését. Ha a megrendelő szerződésszegését azzal tetézi, hogy a kifizetetlen munka eredményét busás haszonnal továbbértékesíti, az nem hosszas pereskedést kívánó jogi kérdés, hanem lopás, csalás, rendőrségre tartozó gazdasági bűntett. Ebbe a tisztességtelen ügyletbe pedig az állam is beszállt, hiszen a "virtuális számla" után ÁFÁ-t, adót, járulékot hajt be a szerencsétlen vállalkozón - hangsúlyozzák a szövetség tagjai, azonnali, gyorsított rendőrségi eljárást követelve a VÉSZ által feltárt gazdasági visszaélések ügyében.

"Ha a politikai szféra nem fogadja el a szövetség javaslatait, a gazdasági válság általános társadalmi válsággá szélesedik, és tovább sodródunk a krízis felé" - vélekedik Éliás Ádám. A VÉSZ ezért a legvégsőkig hajlandó elmenni: a tulajdonvisszavételi akciók mellett, új akciótípust is bevetnek: "Az egyre több állampolgárt érintő elbocsátások, valamint a hitelek bedőlése miatt több tízezer családot fenyeget kilakoltatás. Vétlen, becsületes emberek kerülhetnek az egzisztenciális pusztulás küszöbére. Mi azonban úgy döntöttünk, megvédjük ezeket a családokat: csapatainkkal aktívan fel fogunk lépni a kilakoltató hóhércégek ellen" - árulta el lapunknak szövetségük további terveit az elnök.

Lánctartozás behajtása - bontással

A VÉSZ a lánctartozások felszámolására kidolgozott sajátos módszerével tett szert országos hírnévre. Az érdekvédők tulajdon-visszavétellel próbálják behajtani az alvállalkozók azon kintlevőségeit, amelyek a megrendelő kapzsisága nyomán keletkeztek. Bár elsősorban azok az esetek kaptak nagyobb sajtóvisszhangot, amikor az építőipari vállalkozó az elvégzett munka visszabontásával próbálta a tartozás megfizetésére sarkallni a becstelen megrendelőt, sokszor nincs szükség ilyen drasztikus lépésre: "Gyakran nem jutunk el a bontásig, és néhány felszólítás után kifizetik az átvert alvállalkozót. Sokszor egy jelképes akció után elérjük célunkat, néhány esetben azonban nem születik megegyezés és sodródunk a teljes körű tulajdon-visszavétel felé" - meséli lapunknak Éliás Ádám, aki korábban egy lakópark általa készített tetőszigetelését bontotta meg, hogy a munka kifizetésére kényszerítse a megrendelőt. Azóta igen sok cég - elsősorban építőipari vállalkozások - csatlakoztak kezdeményezéséhez. Mára több mint hatvan vállalkozás tagja a VÉSZ-nek (a napokban egy több milliárd forintos kintlevőséggel küzdő mezőgazdasági cég jelezte belépési szándékát), ezeken kívül néhány magánszemély is csatlakozott a szövetséghez. Tagjaik nyolcvan-kilencven százaléka akut problémákkal, lánctartozásokkal küzd, a többiek szolidaritásból léptek be. Néhány vállalkozó azért döntött a csatlakozás mellett, mert tudja: őt is bármikor utolérheti a vész.