Pályázati jogszabály-módosítások

Kezdeményezte a pályázatokkal összefüggő jogszabályok módosítását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A változtatásokat a 2008-ban megváltozott körülmények tették szükségessé, az ügynökség az intézkedéstől a gazdasági válság hatásainak enyhítését várja.

Az NFÜ a válság hatásainak csökkentéséért a pályázati jogszabályok módosítását három témakörben kezdeményezte. Az első a jólteljesítési garancia mértékének csökkentése. Ugyanis a beruházások kivitelezésekor - elsősorban az építési szerződések esetében - a projektgazdák igen gyakran alkalmazzák a jóteljesítési garancia intézményét.

Ez lényegében pénzügyi visszatartást jelent a számlák végösszegéből, ami fedezetként szolgál a később felfedezett hibák kijavítására. A vállalkozók oldaláról nézve azonban a kialakult válsághelyzetben ez sok esetben aránytalan többletterhet, likviditási problémákat eredményez. A gyakorlatban ugyanakkor átlagosan csak a szerződéses összeg maximum három-öt százalékát érinti a garancia érvényesítése.


Az NFÜ a fenti gyakorlat miatt kezdeményezi a jólteljesítési garancia mértékének három-öt százalékra csökkentését, valamint a már megkötött szerződések felülvizsgálatát illetve módosítását.

A második témakör a közbeszerzési eljárások gyakorlatára vonatkozó jogszabályokat érinti. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alap esetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. A hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, ám a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata megmutatta, hogy a tárgyalásos eljárás kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A felmérés szerint a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő.

A fentiek okán az NFÜ jogszabály módosítást kezdeményezett a nyílt közbeszerzési eljárás preferált alkalmazásáért, valamint azért, hogy mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, száz százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani. A teljes mértékű biztosítéktól csak külön engedély birtokában lehetne eltérni. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széleskörű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése.

A harmadik témakör az uniós források folyósításának felgyorsítását, illetve a projektmegvalósításhoz adható előleg nagyságát érinti, amiről a közelmúltban már döntött a kormány. A döntés eredményeként a korábbi nulla-huszonöt százalékos előlegnyújtási arány huszonöt-negyven százalékra növekedett.

A megemelt előlegösszeg maximális igénybevételére elsősorban gazdaságfejlesztési, turisztikai és munkahelyi képzést támogató projektek esetében van mód, amennyiben erre a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget biztosít. Egyéb esetben - például önkormányzati fejlesztéseknél - a kifizethető előleg általában a támogatási összeg harmincöt százaléka. Az átutalt előleg kizárólag a projekttel kapcsolatban felmerült kiadásokra fordítható.

A módosítások hatásainak érdemi érzékelhetőségéhez a kedvezményezetteknek és a velük szerződésben álló vállalkozóknak, alvállalkozóknak mielőbb igazodniuk kell a megváltozott körülményekhez.