Pereskedés helyett - vitarendezés kkv-knak

A hazai cégek gazdasági, üzleti konfliktusaik megoldását jellemzően a bíróságtól várják. Rengeteg pénzt és energiát ölnek évekig elhúzódó jogi harcokba, a döntéssel pedig gyakran egyik fél sem elégedett. A cégek közti, illetve vállalaton belüli konfliktusoknak azonban egy olcsóbb, gyorsabb, sőt mindkét fél számára elfogadható megoldása is létezik: a gazdasági mediáció.

A mediációs (közvetítői) eljárás a közhiedelemmel ellentétben nem bírósági procedúra. A tárgyalás önkéntes, bíróságtól független, bármelyik fél kérésére megegyezés nélkül is lezárható. A döntés nem a bíróság, hanem a vitába keveredett cégvezetők feladata, így a perrel ellentétben az eljárásnak vesztese sincs. A tárgyalások során minden fél számára elfogadható megoldást keresnek - az esetek nyolcvan-nyolcvanöt százalékában megegyezés születik.

Egyezség - gyorsan és olcsón

Dr. Egerszegi Tamás, az Egerszegi Ügyvédi Iroda vezetője szerint a mediáció legfőbb előnye az, hogy jóval gyorsabb és olcsóbb egy bírósági eljárásnál. Az állami vagy választott bírósághoz fordulóknak ugyanis több százezer forintos illetéket, több milliós szakértői költséget, valamint saját - illetve vereség esetén mindkét fél - ügyvédi költségét is ki kell fizetniük. Mediáció esetén azonban csak a mediátor díját kell leróni, ami az említett összegeknek csupán töredéke (alkalmazkodik az ügyvédi munka díjához). Ráadásul a vita peren kívüli rendezése jóval gyorsabb.

"Egy bírósági per átlagosan két-három évig tart, a választott bíróság pedig általában egy év alatt hoz döntést. Mediáció segítségével viszont szinte azonnal megegyezés születhet. A tárgyalás nem formakényszeres, mint a bírósági eljárás, így rugalmasabb és gyorsabb is annál" - vélekedik a mediátor szakképesítéssel is rendelkező gazdasági jogász.

2009. január elsejétől a jogi személyiségű, gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek kötelezően meg kell kísérelniük jogvitájuk peren kívüli rendezését. E nélkül nem kerülhet sor bírósági eljárásra. A jogalkotó ezen túlmenően illetékkedvezményt és előnyös perköltség-viselési szabályokat is megállapít a gazdasági, üzleti mediációt - közvetítést - igénybevevők részére.

A békés vitarendezés előnyei

Varga Tamás, a Pro Mediare Egyesület titkára és az Inspiral Tanácsadó Kft. vezetője szerint a gazdasági válság miatt most még fontosabb, hogy a likviditási gondokkal küzdő kisvállalkozások ne a bíróságtól várjanak megoldást: "Nem szeretném azok körét szaporítani, akik most "a válsággal adják el" régi terméküket vagy szolgáltatásukat. Mégis azt kell mondanom, most még inkább előnyt, sőt versenyelőnyt jelent a kkv-k számára, ha üzleti vitájukat gazdasági mediátor segítségével próbálják orvosolni. A kkv-knak a finanszírozás általában kulcsfontosságú szempont. Ha partnerük nem fizet, vagy nem teljesíti vállalt kötelezettségét, akkor a bizonytalan kimenetelű, évekig elhúzódó pereskedés sem jelent megoldást. Tapasztalatom szerint ezt az utat azért választják a cégvezetők, mert nem látnak más lehetőséget. Ha viszont egy gazdasági mediátor segítségével néhány hét alatt sikerül megegyezni partnerrel, tovább folytatódhat az üzlet. Lehet, hogy a cégvezetőnek igaza van és mégis veszít valamennyit, de amennyit kap, azt biztosan megkapja, mégpedig azonnal. Nem három-négy év múlva, a bírósági végzést követően, esetleg" - ismerteti a kézzelfogható előnyöket a szakértő.


"További előny az aktív konfliktuskezelés. Ez azt jelenti, hogy magam intézem az ügyemet, és magam döntök. Ha valaki pereskedik, akkor folyamatosan arról beszélnek, mi volt rossz. Bizonyítani kell a másik cég hibáit: hogy rosszhiszemű, nem teljesít, nem fizet. Ez mérgezi az életünket, rengeteg energiát vonva el az üzlettől" - fűzi hozzá Varga Tamás.

A gazdasági mediátorok általában az ügyvédek, tanácsadók napidíjával számolnak. Az internetről származó adatok alapján ez óránként körülbelül ötvenezer vagy napi százhúsz-kétszázötvenezer forint.

A mediáció nem nyilvános, így a cégeket megkíméli konfliktusuk, vitájuk nyilvánosságra kerülésétől, jó hírnevük sérülésétől, vagy attól, hogy nem kívánt kontextusban írjon róluk a sajtó. Az információk, üzleti titkok, és egyéb lényeges, fontos kérdések az érintettek körén belül tarthatók. Ráadásul a cégeknél a mediáció ideje alatt is folytatódhat a munka, nem kell azt - mint egy esetleges per, vizsgálat idején - felfüggeszteni - szól a mediáció további előnyeiről Dr. Hammer Ágnes, az Erdész&Hammer Konfliktuskezelő Bt. vezetője, gazdasági mediátora, és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Mediációs és Jogi Koordinációs Osztályának alelnöke. A kölcsönös kompromisszumon alapuló egyezség legjelentősebb következménye, hogy az üzleti kapcsolat fennmaradhat és helyreállhat a felek közötti bizalom. 

Körbetartozás felszámolása mediációval

Dr. Hammer Ágnes szerint a mediációs eljárás körbetartozás esetén is megegyezéshez vezethet. A sikeres egyezséghez azonban elengedhetetlen, hogy lehetőleg a láncolat összes tagja, vagy a nagy többség részt vegyen az eljárásban, a cégek valamennyire fizetőképesek és fizetésre készek legyenek, valamint legyen olyan mobilizálható joguk, vagy tárgyi eszközük, amely alapját képezheti a másik fél tárgyalóasztalhoz ülésének. Azokban a körbetartozásos esetekben azonban, ahol valamelyik cég úgymond szándékosan "tüntetett el" mindent, már a gazdasági mediációs eljárás sem segít, hiszen a megegyezés megfelelő teljesítésére nincs reális esély.


Az Erdész&Hammer Konfliktuskezelő Bt. az építőipar területén körbetartozásos esetekben is folytatott gazdasági mediációt. A láncolat felépítése - mint általában az építőiparban - beruházó, generálkivitelező, fővállalkozó, vállalkozó, alvállalkozó, szub-alvállalkozó. A gazdasági mediációs eljárást a vállalkozó kezdeményezte, két vitás kérdéskörben (késedelmes fizetés, valamint a minőségi kifogások megállapodás útján történő rendezése). A vállalkozó azért nem fizetette ki alvállalkozóit és beszállítóit, mert ő sem kapta meg a fizetési ütemezésben megállapított vállalkozói díjakat, a teljesített kifizetéseknél pedig minőségi kifogásokra hivatkozva jelentős pénzeket tartottak vissza. Ahhoz, hogy a megegyezés létrejöjjön, és közben a cégek ne indítsanak egymással szemben felszámolási-, vagy polgári peres eljárást, mind a vállalkozó "felett", mind a vállalkozó "alatt" lévő cégeket be kellett vonni a mediációs eljárásba, illetve az egymással szerződéses kapcsolatban álló cégekkel külön-külön is egyeztetést kellett folytatni.