Akiknek álom a lakótelep

A kis és közepes kábelszolgáltatók körülbelül a hazai piac mintegyhúsz százalékát uralják. Bár lehetőségeik korlátozottak a nagy cégekéhez képest, kisebb települések kábelhálózatainak kiépítésével biztos előfizetői kört szerezhetnek.

Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke négyszázharminc-négyszáznegyven körülire becsüli a hazai kis és közepes kábelszolgáltatók számát. Köztük azonban több, nem valódi szolgáltatót (önkormányzatot, lakásszövetkezetet) is találunk - üzleti alapon, vállalkozóként körülbelül háromszáz-háromszáznegyven kis cég foglalkozik kábelszolgáltatással.

Míg a nagyvállalatok jellemzően nagyobb településekre fókuszálnak, a kis szolgáltatók kistelepüléseken, illetve nagyobb városok bizonyos területein építik ki hálózatukat. "Létezik olyan cég, amelyik negyven kistelepülésen, mindössze ötezer előfizetővel rendelkezik, és olyan kisvállalkozás is akad, amelyik Miskolc egyik városrészében két-háromezer ügyfelet tudhat magáénak" - példázza az elnök.

Míg a kistelepülések kábelhálózatának kiépítése a nagy cégek számára nem túl vonzó, a kisebb kábelesek itt is "megtalálhatják számításukat". A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek két olyan pályázata is van, amely révén a kábelszolgáltató kkv-k vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Az egyik általános kiírás, amely a kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztését célozza meg. A másik egy speciális pályázat, az úgynevezett szélessáv-támogatás.


"A kormány programjának egyik eleme, hogy Magyarország összes településén legyen szélessávú internet, így a hazai cégek vállalkozhatnak e települések kábelhálózatának kiépítésére. A dolog szépséghibája, hogy támogatás csupán olyan települések esetén igényelhető, ahol más vállalkozás még nem szolgáltat. Ezeken a területeken pedig azért nem történt meg a hálózat kiépítése, mert a nagyobb cégeknek nem érte meg - nem lehetett belőle nagyobb bevételt ’szakítani’. Olyan vállalkozásnak azonban, amely kicsiben is tud gondolkodni, érdemes megfontolniuk a lehetőséget" - vélekedik Kéry Ferenc, hozzátéve, hogy - ha már a kábel ott van - akkor telefon és kábeltévé-szolgáltatás beindításán is érdemes gondolkodni, de természetesen ez többletberuházást igényel. Az elnök szerint négyszázötven és hatszáz között lehet azon települések száma, ahol kábelhálózat kiépítésére lehet pályázni.

Költségek és nehézségek

A kábelhálózat kiépítése alapvetően kétféle technológiával lehetséges. A kábel villanyoszlopsoron, vagy a föld alatt futhat, de mindkét módszernek van hátránya. Az előbbi megoldás esetén a kiépítés olcsóbb, ám borsos bérleti díjat kell fizetni az áramszolgáltatónak. Ez olyan kistelepüléseken, ahol kevés az igénylő, egyáltalán nem kifizetődő. Ha a vállalkozó inkább a földbe ássa a kábelt, nem kell bérleti díjat fizetnie, ám a hálózat kiépítése harminc-negyven, sőt, olykor ötven százalékkal is drágább. Az ár talajfüggő - előfordulhat, hogy a módszer az adott területen egyáltalán nem alkalmazható. Emellett az önkormányzat engedélyének megszerzése sem könnyű.

Ezer előfizető kiszolgálásához már két ember elegendő. Egy jól beállított hálózat esetén egy műszaki és egy adminisztratív feladatokat végző alkalmazottra van szükség - a kétfős családi vállalkozásokban általában a férfi szerel, a nő pedig számláz, foglalkozik az ügyfelekkel és szedi be az előfizetési díjat.

A kábelszolgáltató vállalkozás beindításához mindezek mellett egy központi berendezés, úgynevezett fejállomás is szükséges. "Ebből kapható "merci" és "trabant" is. A legegyszerűbb berendezések már ötmillió forint alatt is beszerezhetőek, ám működtetésük bonyolultabb. Több ellenőrzést, beállítást igényelnek, mivel nem automaták. Áramszünet esetén például leállnak - szünetmentesítésük további ráfordítást igényel. Létezik azonban húszmillió forint feletti berendezés is, ám ennek ára egy kistelepülés esetén nem térülhet meg" - részletezi az elnök.

A vidéki kábelhálózat kiépítése tehát nagyobb befektetést igényel. Persze sok múlik a cég által kiszemelt település elhelyezkedésén, szerkezetén is. "Ha a házak, túlságosan távol vannak egymástól, a hálózat kiépítése nem kifizetődő. Egy sűrűn lakott alföldi kistelepülés azonban már jobb befektetés lehet, a lakótelep pedig minden kábeles álma".